Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

a mű mindmáig alapvető kézikönyve az adott témakörben kutató néprajzosoknak. Még ha esetenként egy-egy adat tipikus volta, paraszti gyakorlathoz tartozása megkérdőjelezhető is.

34 Már utaltunk Dörfler Fanny gyűjtést sürgető buzdítására, Temesváry is „tizenkettedik órát" emleget, továbbá rendelkezésre állnak megfelelő minták a feldolgozáshoz, mégis kevés kutató figyelme fordul a téma kérdései felé. Temesváry közvetlen hatása mindössze Liszt Nándornál mutatható ki.

3 s A körorvos szerző Hajdú megye népi gyógyászatáról írott munkájában külön fejezetet szentel a terhesség—szülés—gyermekágy témakör részletes bemutatásának.

36 Az ő figyelme is egyaránt kiterjed a kérdések racionális és irracionális oldalára. Feltétlen említést érdemelnek továbbá, az idevonatkozó „rossz" szokások, káros előítéletek konzerválódásának okát, módját felismerő meglátásai. A gyermekágyast tapasztalt, idősebb asszonyok veszik körül, akiknek jószándékú, hasznosnak tulajdonított javallatai nemcsak hogy közvetlenül hagyományozódnak, de megkötik a felvilágosultabb bába kezét is. Hiszen legközelebb nem őt hívják szüléshez, ha nincsenek megelégedve hozzáállásával.

3 7 Vakarcs Kálmánnak a Torontál megyei németek kereszteléssel kapcsolatos hagyományait bemutató tanulmányát

3 8 a leírás alaposságán túl azért is számon kell tartanunk, mert — a szokások, hiedelmek mellett — kellő súlyt kapnak benne a társadalmi vonatkozások: megtudjuk, hogy az adott család vagyoni helyzete mennyiben befolyásolja a szokások realizálódását, s a vizsgált szokásegyüttest a tágabb közösség aktív, illetve passzív hátterével együtt szemléli a szerző. Másrészt fokozott figyelmet fordít a keresztszülők kiválasztásának gyakorlatára, ismerteti a komák egymás közötti, valamint a keresztszülők és gyermek közötti, majdan kialakuló kapcsolatot. Kitér az „egyke" és „kettős gyermekrendszer" terjedésére, gazdasági—társadalmi motiváltságára. Végezetül említésre méltó, hogy anyagát nem statikusan szemléli, felismeri a szomszédos, más nemzetiségek és az urbanizáció e téren is érvényesülő hatását. A szerzőtől megszokott alaposság miatt itt utalunk Istvánffynak a Borsod megyei palócok szokásait, hiedelmeit ismertető dolgozatára. A „Születési és keresztelési szokások" fejezetcím tartalmas, árnyalt leírást fed,

39 amelyben a szerző utal az időbeli változásokra, a valláskülönbségből adódó eltérésekre, s egy-egy megjegyzés erejéig Heves megyei anyagával is összehasonlít. A külön csoportosított „babonás szokások" között pedig a gyermekgyógyításhoz szolgáltat adalékokat.

40 Említésre méltó módszertani tanulságot Kiss Lajos a hódmezővásárhelyi hagyományokról szóló áttekintésével nemigen ad.

41 A születés, kisgyer-