Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

lódását mutatja Gyurkó Pál domborúan faragott emléktáblácskáy% melyen a keresztre feszített Jézus látható, kétoldalt gyertyákkal. Oldalán körbefutó felirat: „BEVONULT A MAGYAR HADSEREG A KÁRPÁTOK BROSZINKO FÖLDRE, 1939 MÁRCIUS 15-ÉN". Falra akasztható áttört táblákon megjelenítette Ferenc József és Horthy Miklós alakját is. A palóc faragóművészet kiemelkedő alakjai között tartjuk számon Havran János számadókanászt (1872 Karancsberény - ?). Életéről szinte semmit sem tudunk. A Palóc Múzeumban általa faragott feszület, táncoló pár szobra, szarvasokat ábrázoló szoborcsoport, bodzafából faragott furulyák és egy karoslóca huszáros padhátbetétei őrzik emlékét. Ezeken kívül egy, az ivócsanakok között már bemutatott darab azonosíthatóan Havran János alkotása. E merítőedény áttört fogójának férfialakjai a táncos figurával és a padhátbetétek huszáralakjaival szinte megegyeznek. A monogram azonos írásjegyei valamint az arcábrázolás hasonló stílusa kétségtelenné teszik, hogy e tárgy is Havran János faragványa. Ahogyan arra már a korábbiakban is utaltunk, a pásztorság szokásai, hitvilága sok tekintetben sajátos helyet foglalnak el a paraszti kultúrában. Folklórjuk jelentősen hozzájárult a népi kultúra archaikus rétegeinek fönnmaradásához. Az Ipoly mentén sok idősebb kanász természetfeletti erejű személy hírében állott még századunk közepe táján is. Például azt tartották róluk, hogy embert vagy állatot egyformán megronthattak vagy gyógyíthattak. Az ördöngös pásztor csak leszúrta botját a legelőn és magára hagyott nyája nem széledt szét (MANGA J. 1972:26). A kultikus varázscselekedetek elsősorban az állat hasznának biztosításával, egészségének megvédésével, a betegség megelőzé-