Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

országalmát és a címert. E központi szimbólum körül az erdő világa és a pásztorélet jelenetei elevenednek meg. Maga az alkotó írt erről levélben a munkásságát megörökítő Madarassy Lászlónak (MADARASSY L. 1934:138-139). Lőrincz Pál e magyarázata egyedülálló bizonyítéka annak, hogy a faragott padhátak jól ismert történeteket, meséket jelenítettek meg. Pál János, a már említett litkei parasztgazda munkássága az utolsó nagy felvirágzás a palóc áttört bútorfaragásban. 1910-ben faragott saroklócáin az ábrák két egymás fölötti sorban futnak. Alakjait egyszerűen, sziluettszerűen formálta meg, domború faragást nem alkalmazott. Tíz táblában Jézus életéről szóló képeket mutat az egyik pad fölső sora, alul a mindennapi élet jeleneteit, összességében így mintegy az emberi lét kettős irányultságát szemlélhetjük. A padtámla faragványainak értelmezésére HOFER Tamás (1976:25-27) vállalkozott. Háttérként az áttört technikájú bútorfaragások díszítőgyakorlatára utalt, elemzése lényegében az ábrák megfigyelésén alapult. Az alkotóra vonatkozó, újabb ismereteink szerint az 1940-es években elhunyt Pál János nem egyszerűen módos parasztgazda volt, hanem születésétől süketnéma, aki családot nem alapított, így - miként a pásztorok faragásra ráérő idővel rendelkezett és csökkent képessége faragó tehetségében, megfigyelőképességében ellensúlyozódott. Igen vallásos családból származott, vallásos folyóiratokat járatott s bár mindvégig lokális életet élt, újságélményei adtak számára kitekintést a világra (babakocsi, automobil, kerékpár ábrázolása). A lóca első táblájának fölső mezejében Jézus evangéliumi története bevezetéseként Illés prófétát látjuk, amint szekéren, angyalok által égbe ragadtatik, melyre ő maga is felfelé mutató kezekkel utal. Közismert Illés Jézusra vonatkozó jelentősége, miként őt az Újtestamentum a Messiás előfutáraként várja. A tábla alsó képén ezen előkészület parasztéletbeli megfelelője, az eucharisztiát adó búza termesztésének előkészítése, a szántás látható. A következő táblán Jézus születése jászolban az állatok között, alatta gyermekkocsi és asztal mellett ülő gyerekek. Egy másik táblán Jézus a Getsemáné-kertben fogadja a szenvedés kelyhét és az alatta lévő képen a szarvas áldozatul esik a vadász puskájának. E lóca párján - oldalági leszármazottak őrizte családi hagyomány szerint - az 1848-49es forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg az alkotó. A padtámla középpontjában lovon ülő zászlós huszár látható, körülötte a fölső sorban katonaéletből vett jelenetekkel. Az áttört faragás korábbi példáját szemlélhetjük a debreceni Déri Gyűjteménybe Kazárról került, 1880-as évekre datálható, lovas és gyalogos huszárokkal díszített karosszéken. Malonyay Dezső a palócok népművészetét ismertető kötetében (1922:263) Rimócról mutat be egy olyan áttört faragással készített karosszéket, melynek leírása egyezik a Déri Gyűjteménynek egy karfa nélküli székével, ahol szintén két egymás fölötti mezőt díszítettek lovas és összefogódzkodott emberpár alakjával. E feltételezett bútoregyüttes párhuzamát éppen Rimócról ismerjük: a Néprajzi Múzeum székein lévő domború faragású huszárkompozíció egy itt létesítendő falumúzeum számára őrzött lócán is