Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

nivalójában mit tartott fontosnak. Lőrincz Pál karancskeszi juhász munkáin például az erdő a hangsúlyos, a vaskos fatörzsek levelei vagy a makk szinte azonos nagyságúak a mellékszereplőként megjelenő emberrel. Az áttört faragással díszített bútorok között leggyakoribbak az ülőalkalmatosságok, padok, csuklós- és karoslócáY, székek. A technika diktálta felülettagolás követelményeinek megfelelve, a padhátakba kisebb önálló, zárt kompozíciójú táblákat illesztettek s így alakítottak ki egész képsorokat. A táblák mindegyike különálló, de együttesükben általában összefüggő ciklust alkotnak. Kompozíciójuk többnyire szimmetrikus, nem követik azonban az asztalosmunkák merev szimmetriáját. A saroklócákat párosan helyezték az asztalsarokba s a díszítés eh483. Tábla áttört faragású karoslóca hátából, faág alatt álló szarvas alakjával. Piliny, 19. század vége. PM 41-1947.