Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

443. Bőrtarisznya. A pásztorok ebben tartották legfontosabb apró használati tárgyaikat, az elemózsiát és szijára csatolták az ivóbegréX. Szügy, 1908. PM 66.48.3. alakulását. Emellett jelen volt a juhászok saját juhtartása is. Az uradalmak nagy juhállományukat több nyájban tartották és juhászaik között munkamegosztás alakult ki. A meddő nyájak őrzőinek volt a nyáj mellett legtöbb idejük, s közülük kerültek ki leginkább a díszített tárgyak készítői (PALÁDI-KOVÁCS A. 1965:178). Az állatok őrzésével, gondozásával foglalkozó pásztorság társadalmilag és kulturálisan is egy nagyobb közösséghez, a parasztsághoz tartozott. Foglalkozásuk sajátosságaiból adódóan azonban életformában, mentalitásban jelentősrészt elkülönültek tőlük. A hitvilágban, népszokásokban, zenében, táncban és viseletben a pásztorok tovább őrizték a régi tradíciókat. Lobogós ujjú gyolcsingben, bőgatyában jártak. A juhászok öltözetéhez tartozott a bőrnadrág és az ujjatlan, belül gyapjas, fehér színű bőrlajbi. A bacsók (számadó juhászok) télen-nyáron csizmában jártak, a szegényebb bojtárok bocskort hordtak. Nagyra becsült viseleti darab volt a gazdagon hímzett fehér juhászbunda, amit a szűcsök a hosszúszőrű magyar juh bőréből készítettek (PALÁDI-KOVÁCS A. 1965:174). A századforduló tájától a bunda helyett Nógrád vidékén megelégedtek a szűrrel, mely a kondásoknak, gulyásoknak és csikósoknak is kedvelt ruhadarabja volt évszázadok óta. Különleges célt szolgált a fenekes ujjú szűr. A jobbára csak vállra vetve viselt szűr ujjait bevarrták vagy egy kerek posztódarabbal befenekelték és tarisznya helyett ebben hordták magukkal a szükséges holmit (GÁBORJÁN A. 1982:128). A pásztorok változatos díszítésű tárgyaira Herman Ottó 1892-ben a pásztorművészet kifejezést alkotta meg. A népművészetnek ez az ága szerves kapcsolatban áll a népi művészet más területeivel, mintakincse illeszkedik annak díszítménykészletébe. Különösen jellemzi azonban a régies díszítőelemek megőrzése (geometrikus, kozmikus jelek) és a figurális ábrázolások gyakorisága a stilizált vagy természetes növény- és állatábrázolások mellett. A nógrádi vidék pásztorművészete