Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VALLÁSOS NÉPMŰVÉSZET Limbacher Gábor

állott patronátusának megfelelően Szátok szőlőföldjén, szintén kőszobra feszület tövébe helyezve Berkenye határában, és 18. századi kápolnája Szécsény, 19. századi káponká)& Ecseg határában. Nepomuki Szent János részben rekatolizációs jellegű barokk kultusza ölt testet Nógrád 22 településről ismert szabadtéri szobraiban és Karancsság (1757), Egyházasgerge egykori (kb. 18. század), Patak (1855) valamint Nőtincs (1892) kápolnáiban. Pásztón, Magyarnándorban és Drégelypalánkon két-két szabadtéri szobra is készült. A kultusz 17. századvégi dinasztikus bécsi kezdetei után megyénkre - a másodlagos kisugárzó központok sorában - Eger és Pest-Buda gyakorolhatott ösz378. Nepomuki Szent János kőszobra a templom melletti hídnál. Pásztó, 18. század