Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A NÓGRÁDI TÁJ ÉS LAKÓI Zólyomi József

19. Hetipiac. bába belépő figyelmét felhívja: jómódú család otthonában jár, pedig a Balassagyarmat, 1958. legtöbb esetben a szegénységet leplezték vele. A ritkán használt tisztaErdélyi Zoltán felvétele, szoba tárgyainak kiválasztása, elhelyezése a nők feladata volt. A helyiPMF 3551. ség tisztántartásáról, évenkénti fehérre meszeléséről (húsvét, búcsú közeledtével) szintén ők gondoskodtak. A 17. század végén kezdődő újratelepítés, a 18. század végéig tartó belső népvándorlás eltérő nyelvű, vallású és műveltségű településeket hozott létre a megyében. Az újonnan betelepülőknek - létszámuktól függetlenül - alkalmazkodniuk kellett a lakhelyül kiválasztott falu és környékének gazdasági-társadalmi viszonyaihoz. A kocsival vagy gyalog érkező telepesek házukat az itt honos építőanyagból építhették fel, a lakóház berendezéséhez szükséges tárgyakat, a gazdálkodás eszközeit a korábban is itt élőkkel azonos forrásból szerezhették be. Az utóbbi alól a német falvak (Berkenye, Szendehely) képeznek részben kivételt, ahol az ácsolt szekrény, a tulipános láda nem volt része a lakóház berendezésének, s bútoraikat betelepülésük óta asztalosoknál rendelték meg. Az új betelepülők a magukkal hozott műveltségből, szokásokból, hagyományokból inkább csak azokat tudták megtartani, amelyek a környezetük hatásától függetlenül élhettek tovább (vallásuk, családi szokásaik, dalaik stb.). A zárt közösségek e műveltségi elemeket szinte a legutóbbi évtizedekig megőrizték. A megyében több kistájat különböztethetünk meg: Ipoly mente, Karancs vidéke, Zagyva völgye, Észak-Cserhát, Dél-Nógrád, Galga mente, Nyugat-Nógrád stb. Ezek azonban sokszor inkább földrajzi egységet, mintsem sajátos, egymástól eltérő néprajzi csoportot jelentenek. A kistájak kultúrájában jobbára csak az időbeli eltolódásokat tudjuk kimutatni. A déli falvak egykor közvetítői, áteresztői voltak az Alföld felől érkező anyagi műveltségnek. E települések közvetítésével jutott el a megye jelentős részére a búbos kemence, a kasza, a bunda stb.