Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VALLÁSOS NÉPMŰVÉSZET Limbacher Gábor

360. Színesen festett, barokk faragású „TELYLYES BUCSU" tábla Szurdokpüspökiből. A templomajtóra akasztották ki figyelemfelhívásul. A faragás jellegét tekintve a templom építésével egy időben, az 1760-as években készülhetett. viszont: az elhelyezkedés mikéntje alakítólag hatott a berendezésre, főként egyesületi, foglalkozási, rendi jellegű kellékek esetében (lobogók, képek, szobrok, oltárok). A legősibb rendező elv a nemek szerinti elkülönülés volt, ezen belül jutott érvényre a generációk szerinti jelenlét minden felekezetnél. A templom a helyi társadalom közös ünnepi tere, valamint a donációk tárháza. Új templom építése lehet fogadalmi eredetű, mint Szécsénke lakosai esetében a 18. század közepén. A község népe építette Szenté és Magyarnándor templomát 1663-ban illetve eredetileg 1600 körül. Heréd (ma Heves megye) és Őrhalom 18. századi templomát a községek plébánosa építtette jórészt saját költségén, illetve elődjének áldozatvállalásából. Kazáron a plébános a hívek és a földesúr közös adományából épített új templomot 1740-ben. Ezek kegyúr nélküli, püspöki szabadadományozású plébániák voltak. Ahol egyházi testület vagy méltóság lett a kegyúr, ott a templomépítést is ő vállalta. Több településen világi földesúr gyakorolta a kegyúri jogokat és épített templomot, mint Balassa Pál Balassagyarmaton és még 15 községben. Ezek az alapítások tükröződtek a templomok berendezésében is. Kalló és Nógrád községek püspöki alapítású templomának oltárait Migazzi Kristóf főpásztor ajándékozta. A magyarnándori főoltárkép a kerületi esperes adománya 1855-ből. A balassagyarmati katolikus templom oltárait a mezőváros világi kegyurai adományozták: a Szentháromság főoltárkép gróf Zichy István ajándéka 1823-ból, Anna, Pál és Felicián későbarokk, illetve rokokó mellékoltárát a templomépítő Balassa Pál alapította 1759-ben. Köznépi adományozásról 1901-ből van tudomásunk, amikor Cservenyák György és Beskó Eszter a bejáratnál ma is látható, 200 korona értékű Szent Antal szobrot ajándékozta. A pásztói plébániatemplom oltárai nagyrészt középkori alapításúak, amint Szent Mihály oltárát eredetileg a szabócéh létesítette. Kazár 17. századi templomának