Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - Az emberi élet fordulói Kapros Márta

317. Kőből faragott, nagyrészt 19. századi sírkeresztek a nézsai katolikus temetőben. Zólyomi József felvétele, 1970. PMF 9935. információk, a gyakori Krisztus monogram mellett verses feliratok is előfordulnak rajtuk. A romhányi és a Börzsöny vidéki kőbányák vonzáskörébe eső falvak temetőiben gyakrabban látni kőkeresztet, bár állításuk itt sem kis anyagi ráfordítással járt (HÁLA J. 1987:97-103). Figyelmet érdemelnek azok a példányok, amelyekre domború faragással korpuszt vagy más, vallásos tartalmú figurális díszítést tettek. Mind a fa, mind a kő sírjelek szoros rokonságot mutatnak az útmenti, határbéli keresztekkel, javarészt ugyanazon paraszti ezermesterek, ácsok, kőfaragók keze alól kerültek ki. Öntöttvasból készült sírkeresztek szórványosan a megye egész területén előfordulnak. Mára mutatóba is alig maradt egy-egy, a korábbiakhoz viszonyítva erősen leegyszerűsített megformálású fejfa a diósjenői református temetőben. Az evangélikusok hasonló sírjelei a szerény ismert emlékanyag szerint még egyszerűbbek voltak. A protestáns családok közül is volt aki csináltatott kőből síremléket, ha megtehette.