Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - Az emberi élet fordulói Kapros Márta

lül is a menyasszonyfektetésig ékesíthette tulajdonosát. Az ilyenkor ünnepélyes formaságok között megtörtént felkontyolást követően a nő fedetlen fővel többé nem mutatkozhatott. A koszorút helyenként belefoglalták az újmenyecskét megillető nagyféketőbe, másutt a Mária-házban a szobor köré téve vagy üvegezett elejű koszorútartóban felakasztva a tisztaszoba falát díszítette. A lakodalom látványos kellékei közé tartozott az öröm kalács is (CS. SCHWALM E. 1981). A nagy, akár 15-20 kg liszt felhasználásával készült, fél asztallap méretű fonott kalácsot gazdagon felcifrázták. A sarkaira, oldalaira tűzdelt pálcákat tarka kreppapírba csavarták, végeiken tésztából formázott tu buk (galambok) „ültek"; almát, diót, mézeskalácsot kötöttek rájuk, pattogatott kukorica füzérek kapcsolták össze a botokat stb. Ugyancsak tésztából formázták, s jelzésszerűen fel is öltöztették a kalács közepére tett menyasszony és vőlegény figurát. Az ilyen kalácsokat specialistával készíttették el, a költségeket a menyasszony keresztanyja állta. A lakodalom végén az új asszony az örömkalácsot szétosztotta a vendégek között, mindenkinek enni kellett belőle. 307. Felvetett menyasszonyágy nyoszolyóasszonyokkal. Kazár, 1937. Gönyey Sándor felvétele, NMF 75916.