Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)
PARASZTI SZŐTTESEK ÉS HÍMZÉSEK Kapros Mária
lemzi viszont a nagy múltú szálvonásos-átcsavarásos technika alkalmazását. Különösen Vizslásról maradtak fenn figyelmet érdemlő díszlepedők, amelyeken a subrika, a szálszámolásos laposöltésű mintázás és az új divatú slingelés azonos hangsúllyal szerepel. A megyeszerte bárhol előforduló, egyszerű piros-kék keresztszemes csíkminták mellett, az első világháborút követő időszakban megszaporodtak a felnagyított, több anyagszálat átfogó öltéssel varrott cifrák, amelyek motívumai egyébként szintén a kézimunkakönyvek hatására utalnak. A díszítmények megformálásában, színezésében erősödött a természethűségre irányuló törekvés (VAS M. 1998). Az 1930-as években kibontakozó tarka szabadrajzú hímzések (tömöttvarrás) általában már ilyen megfogalmazásban készültek. Közös jellemzője a felsorolt különféle hímzéseknek, hogy a sorminták mellett utóbb, azok vonalát követve csokorminták is megjelentek. Ahogy a vidék hímzőkultúrájának jellemzőjeként általában a változatosságot emeltem ki, igaz ez az egyes tárgyféleségek, sőt gyakran ugyanazon darab esetében is. A szálszámoláson alapuló és szabadrajzú, a különböző öltéstechnikájú, színezésű hímzések együttes alkalmazása nagyobb mesterségbeli tudást, kiérleltebb ízlést kíván (DOMANOVSZKY Gy. 1981:1.163). Az eredményt illetően egyaránt találunk az emlékanyagban jó és rossz példákat. Végezetül egy felsorolás a hímzéssel díszített tárgyféleségekről, ami a hímzőgyakorlat intenzitását jelzi: a női ingek kézelője, ujjfodra; különösen figyelemre méltók a bő és a keskeny kötények, valamint a férfi-, elsősorban a vőlegényingek eleje, gallérja, kézelője; a ház ünnepi öltözetéhez tartozó lepedők (az újabb gyakorlatban az ágy hosszában futó oldal mentén is mintázva), abroszok, kendőfélék. E vászonneműkön túl kivarrták a gyolcsból készült szűk ujjú ingek ujjvégét, a klottsurcok alját. A megye dél-keleti szögletének kendőféleségein, ingvállak ujjfodrán ismét feltűnik a gyolcsra varrt fehérhímzés (GÖNYEY S. 1938:154-156). 268. Lepedő részlete. Kendervászon alapon szabadrajzú fehér lyukhímzés. Kazár, 1925. PM 71.22.2.