Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PARASZTI SZŐTTESEK ÉS HÍMZÉSEK Kapros Mária

257. Női kötény aljának „nyargalásos" díszítése. Középkék gyári vászonra fehér cérnával varrták. Bánk, 1958. PM 84.13.8. klottból, kékfestőből készült keskeny kötények alját díszítő, keretbe foglalt, egy- majd többszínű gépi varrás, közismert nevén „nyargalás" említhető sajátosságként. A változás az első világháború tájára tehető, amikor a viseletben a házivásznat felváltotta a gyári gyolcs, s ezen megjelent a szabadrajzú hímzés. A hímzőfonal eleinte egyszínű piros, egyes viseletdaraboknál piros-kék, illetve gyászban lila vagy fekete volt. Hamarosan azonban a minták megformálásában és színezésében a természethűség lett a meghatározó. A gyászfokozat árnyalt jelölésére bővültek a gyászszínek a kékkel, zölddel. Az ilyen célból készült hímzéseken egy szín különböző árnyalatai szolgáltak eszközül a kívánt színritmushoz. A gyolcs mellett egyéb gyári kelméből varrott viseleti darabokra is kezdték alkalmazni a szabadrajzú hímzést, az alapanyag színéhez igazodva módosulhatott a színösszetétel. A motívumkincs döntő hányadát virágornamensek adták, néha feltűntek madárkák, az 1950-es években divatba jöttek a gyümölcsök (szőlő, eper); kézbe való kendőkön gyakori a felirat. A mustrákhoz bármi szolgálhatott előképül: mintás gyári textilanyagok, szalagok, kendők, a legkülönbözőbb nyomtatott formában terjedő díszítmények (pl. árucikkek gyári csomagolásán látott díszítés). 1950 táján úgy tűnt, a házaló matyó asszonyok folyamatos, gazdag kínálata véget vet a helyi hímzőgyakorlatnak (DAJASZÁSZYNÉ DIETZ V.-MANGA J. 1954:23). Nem így történt, bár a matyó hímzések maradandó nyomot hagytak a helyi mintakincsben. Egyidejűleg a szerény, geometrikus vagy stilizált mintázású nyargalásos hímzés is mindinkább gazdagodott a varrógépek terjedése, a nagyobb technikai jártasság megszerzése révén, s motívumaiban, összhatásában közelített a kézi hímzésekhez. Mindenütt tudnak híres íróasszonyokról, akiknek mintái „papíron", azaz rajzban terjedtek, akár falvak között is. Ezekről indigó segítségével vitték át a mustrát a textilekre. Még nemrégiben is nagy értéket képvi-