Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PARASZTI SZŐTTESEK ÉS HÍMZÉSEK Kapros Mária

tek, volt, hogy a patentharisnyát is kivarrták. Másik a felirat gyakorisága, ami sokszor egymagában jelentette a hímzett díszítményt, máskor - ugyancsak keresztöltéssel varrott - apró mértanias vagy egyszerű stilizált virágmotívum került a betűk közé. A vékony hímzőfonál fehér alapon mindig piros, egyébként pedig zöld, ritkán piros vagy kék színű. Viseletdarabok közül leggyakrabban a fejre és nyakba való kartonkendők sarkába varrták bele a tulajdonos nevének kezdőbetűit, belekomponálva a javarészt készen vett kendő gyári mintázásába. Lehetett monogram a női gyolcsing hasítékja alatt, a férfiing mellfoltján vagy damaszt abrosz sarkában. A díszlepedő egyik keskeny oldala mentén, szükség szerint növelve a betűk közét, végigírták a tulajdonos teljes nevét. Az ugyancsak gyári anyagból szabott dísztörülközőkön név, névbetű, egyaránt előfordult. Gót betűt csak monogramként és szórványosan használtak, szívesebben varrták a „magyar" (latin) betűket, mert egyszerűbb volt. Legtöbb gonddal készült fehérhímzéses gyolcskendőiknek elsősorban az kölcsönzött helyi sajátosságot, hogy a fő sarok szabadrajzú díszítményébe belekomponálták a teljes név piros keresztszemmel kivarrt betűsorát: szóköz nélkül derékszögben szimmetrikusan megfelezve. Továbbá, hogy a mintázás egy részében a levelek, virágszirmok hegyét néhány öltés erejéig pirossal varrták ki, s a két megkötött sarok díszítését egy-egy apró, ugyancsak piros keresztöltéses motívummal gazdagították. Megyénkben legintenzívebb hímzőgyakorlat a dél-nógrádi dombvidék szlovák tömbjéhez kötődik, szemléletes példával szolgálva a népművészet késői, ún. legújabb stílusához. A javarészt Galga és Lókos patak völgyében fekvő telepes falvak tarka szabadrajzú hímzése tipikusan viselethímzés, s mint ilyen, e viszonylag nagyobb területen belül további kisebb eltéréseket mutatott. Manga János, majd utóbb Zólyomi 255. Díszzsebkendő piros-kék szabadrajzú hímzéssel, fehér subrikával, szélén gyári slingelt szegély. Andrásik Pál nógrádi legény kapta szeretőjétől 1934-ben. PM 74.32.1.