Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PARASZTI SZŐTTESEK ÉS HÍMZÉSEK Kapros Mária

zépre szőtték be először, a perem irányába szorítva korábbi divatú elődeiket. Egyidejűleg a lépett minták vették át a csíkok tagoló szerepét, végül ezeket is szedett mintákkal cserélték fel. Az eredmény széles, tagolatlan díszítménysáv lett, elvesztve a szőttes mintázás sajátos szerkezeti ritmusát. A szőttes minták kizárólagos vagy uralkodó színe a piros. Sötétebb, bordóba hajló tónusának egykori meglétére szórványosan utal az emlékezet, a fennmaradt tárgyi anyagban azonban ez már csak helyi ízlést tükröz, például Hugyag esetében. Hagyományos kísérő szín a kék. Szélesebb csíkot, önálló mintasort nemigen szőttek vele, szerény léptékű alkalmazása egy-egy mustra, vagy az egész díszített felület szimmetriájának kiemelésére szolgált. Általános sötétebb árnyalata. Világoskéket Kazár térségében használtak, másutt szórványos előfordulását inkább a kereskedelem adott kínálatával magyarázták. Ugyancsak elszórtan adódik példa a piros-fekete színpár alkalmazására, inkább a szlovák betelepülés érintette falvakból. Tájanként kisebb időeltolódásokkal a 19-20. század fordulóján feltűnt a zöld, sárga, rózsaszín használata, de csak visszafogott léptékben. Szembeszökő kivétel az őrhalmi csoport, ahol a harsány színű tarka gyapjúfonalak egyre meghatározóbbá váltak, főleg a lepedők, párnahuzatok díszítményének összhatásában. Itt a gyapjú már említett beszerzési nehézségei a színezés szempontjából ellentétes következményekkel jártak: vagy a berliner szőrnél megszokott, rikító árnyalatokban kerestek másféle fonalat az üzletekben, vagy lemondva a színezésről, a továbbiakban kizárólag pirossal szőtték a cifrát. A késői fázist megért szőttesgyakorlatban másutt is jelentkezett az erőteljesebb színesedés. Szórványosan volt példa az ún. broché szövéstechnika alkalmazására (KAPROS M. Sóshartyán, 1996), amikor a gyapjúvetüléket nem vezették végig a vászon szélességében, így az egy sorba kerülő motívumok különböző színűek lehettek. Az alapanyag, a készítésmód, a minták kiválasztása, a színezés mellett egy-egy vidék szőtteskultúrájának - s igaz ez a hímzések esetében