Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VISELET - Parasztviselet Flórián Mária

186. Menyecske féketőbm. A teilrészes blúzba öltözött asszony fején merevített kontyfőkötő, tarkóján szalagbokorral. Érsekvadkert, 1949. Manga János felvétele, PMF 1285. 187. Családi kép: gatyában, gombos mellényben a férfi és fia, bő ujjú ingvállban, festő öltözőben az asszony és leánya. Patak, 20. század eleje. Balassagyarmati fényképész felvétele. PMNA 600. E térségben a pesti építkezéseken, vasútnál munkát találó férfiak öltözetváltása már a múlt század utolsó harmadától megkezdődött. A két világháború között a nők is arra kényszerültek, hogy - ha ideiglenesen is - falujuktól távol vállaljanak munkát. Ez ugyan nem feszítette szét, de az újdonságoknak a hagyományos formákba való folyamatos beépülésével lassan módosította az életforma és öltözködés korábbi kereteit. A késleltetés ellenére végül is az 1960-as évek második felében a legfiatalabb korosztály átöltözött, a viseletben maradók pedig, ha nehezen is, lassanként rászánták magukat a változtatásokra. Kapros Márta e falvak közül Patak ( 1991; 1992; 1994; 1995) példáján vizsgálta az idősebb generáció viseletváltását, illetve a hagyományokhoz való kitartó ragaszkodását. 1985-ben felmérte Patakról Balassagyarmatra a parasztviseletben munkába járó adatközlőjének ruhakészletét. Naponta feljegyezte, hogy a bejáró, vagyis „jönni-menni" alkalmakra ho-