Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A NÓGRÁDI TÁJ ÉS LAKÓI Zólyomi József

A NÓGRÁDI TÁJ ÉS LAKÓI Nógrád megye területének nagyobb része dombsági és középhegységi táj, de megtalálhatók a völgysíkok és medencék is. A legnagyobb területet a dombokkal, apró kúpokkal, rövid gerincekkel tarkított Cserhát hegység foglalja el. Északon az Ipoly völgye, a Ménes patak, keleten a Zagyva folyó, nyugaton a Vác-Drégelypalánk közötti vasútvonal, délen pedig a gödöllői dombság jelzi határát. A kiemelkedő hegycsúcsok magassága ritkán éri el az 500 métert. Legalacsonyabb fekvésű területei Heves és Pest megyékkel közös határán, valamint az Ipoly és a Zagyva völgyében találhatók. A megyét nyugatról a Börzsöny hegység zárja, melynek legmagasabb pontja a Csóványos (939 m). E hegység keleti lábánál húzódnak meg a 19. század közepéig kiváló minőségű szőlőt termelő falvak (pl. Diósjenő, Berkenye, Nógrád). Keleten a Mátra képezi a megyehatárt, melynek nyugati oldalán lévő települések szintén jó minőségű szőlőt termeltek még a 19. század végén is (Pásztó, Szurdokpüspöki stb.). Északkeleten a KarancsMedves tagolt hegyvonulata található. A Karancs legmagasabb pontja 729 méter. A hegyes vidékeken a falvak völgyekben húzódnak meg. Gyakran egy kis patak szeli át a lakóépületekkel tűzdelt belterületet, ártere miatt a házakat dombra vagy közvetlenül a hegy aljába építették 1. Nógrád vára a 17. század elején. (Herencsény, Sámsonháza, Terény stb.). A meredek dombhátak olda- BOROVSZKY S. 1911:370. lai szántóföldi művelésre nem alkalmasak, ezeket a történeti források nyomán