Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VISELET - Adatok a megye népviseleti múltjából Zólyomi József

A hat darab juhbőrből összeállított bundát a jobbágy és zsellér fér­fiak egyaránt viselték a 18. század első felétől. Neve forrásainkban bunda, juhász bunda, paraszt bunda, magyar bunda, zsíros bunda, hosz­szú bunda, fekete bunda. Egy ludányi jobbágy 1738. évi kárlistájába egy nagy alföldi bundát jegyeztek be az összeírok. Egy herédi jobbágy a szolgálatában álló béresnek 1824-ben a szűr helyett bundát adott bé­rébe. A férfiak lábbelijeként tartották számon a csizmát, a bocskort és a sarut. A fiatalabbak szattyánból, az idősebbek fekete „budai bőrből" (tehénbőr), tinóbőrből készíttettek csizmát. A magas sarkú szattyán csizmát selyem zsinórral díszítették, a sarkára a kovácsnál patkót te­tettek. A 19. század első feléből „veres szegélyű rámás", „hátulján tol­dott", „ráncos paraszt csizmák" viselésére vannak adataink. Az ökör­és lóbőrből készült bocskor a jobbágyok nyári öltözetéhez is hozzá tartozott. A vargáktól vásárolt vagy velük készíttetett bocskorból a gazdáknak 4-5 pár, a cselédeknek „amennyit el nyő" volt. A térdig érő csonkaorrú saru csizma a 19. század elejéig tartozott a férfiak lábbeli készletéhez. ZÓLYOMI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents