dr. Praznovszky Mihály szerk.: Szontagh Pál válogatott írásai (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 5. Salgótarján, 1985)

volna — nem is említve, hogy Puiget s társait őrültházba küldé - hogy bírálta a „felületes" — Schwachkopf — tudatlan — Welcher, Mittermaier Itzsteinokai — mintha csal; a Martiust olvasta volna az eddig tiszteletben tartatott magyar neved; fölött ítélgetni. — 4-ik útitárs b. Türehheim volt. a hasonnevű hádeni volt minister és publicisticus író fia, volt Legations Rath hgsége részéről Bécsben. Ezzel leginkább megegyeztünk, kivéve a nemesség kérdésében, mert ő nagy nemesember volt. Azonban nagyon jó útitárs vala. a fogadókban együvé szálltunk, s s. e. /. mivel ő olly szíves volt. Boroszlóban, hol a vasútnál még ausztriai húszasaimat is értéken alól akartál; elvenni, billet. — mert kifizette, s én csak Lipcsében váltván német pénzt, ezt neki ott adtam vissza. — Még egy generalis jegyzést teszek. T. i. ha fájt is irigységtől szívem, látván a német földet, vasutak, gyönyörű, élőfabeszegésii koutak által minden irányban körösztül szelve látnom, annyiban nemzeti érzésem ismét dagadt, hogy a népet búsnak, csúnyának, s bár vasárnap volt, rossz öltözetünek tapasztaltam. Ide érve azonban Szalay L. azt monda, hogy azon darab mellyen jöttem Németország legcsúnyább része, s egyszersmind legszegényebb is. Itt tegnap Szalay belépti jegyével a Nemzeti gyűlésben a diplomatál; trihunején valók; a német nép, (irundrechteiről, s különösen a nemességi czímek meg v. meg nem tartásáról volt szó. A német parlamentáris jártasságról bécsi eszmékkel levén saturálva, nagyon meglepett, hogy itt jó szónokokat is hallottam. Beszéltek, Ahrens, Mold Robert, Lichnovszky Felix hg, az öreg Arndt, két osztrák követ, és egy radical követ Oels-ből, kinek nehéz hangzáséi nevét, mivel nem notabilités elfeledem. Legérdekesebb szónok volt Lichnovszky. ki a nemesi czímek mellett, leggorombább, s így sympathiámat megnyert, az említettem radical, kit Reichskanari envogelnak hívnak, ki a czímek ellen volt. Ez utóbbi egészen tetőtől talpig sárga nankinba öltözködik, azért a czím, s ezen ruháját akkor sem változtató, midőn János hg. tiszteletére még a