dr. Praznovszky Mihály szerk.: Szontagh Pál válogatott írásai (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 5. Salgótarján, 1985)

Mondjuk e valljon, hogy a kenyeret, húst, bort S más tápszereket pártoljunk? Nem, anyagi szervezetünknek gyomrunknak múlhatatlan szüksége van arra, hogy az effélékből bizonyos adagot magunkhoz véve; abból mire szükségünk van elsajátítsuk: hasonlóképpen egy épszervezetü egyén, eg\\ öntudatra ébredett nép szellemi részének, vagy ha az anyagelvieknek úgy tetszik " a g y vele j é n e k " múlhatatlanul szükségénei; kell arra lennie, hogy bizonyos mennyiségű — nyomtatott betűt — szellemi tápot vegyen magához s használjon fel. IIa az nem történik, szerintem nem ép a szervezet, s az ily nép nem teljes öntudatéi. — "Rodhadl valami van Dániában." — Csak hiszi magát ily nép hogy érett, hogy férfikorú, — de bizony csak gyermek az, s mások vezetésére fog szorulni mindég. így van pedig az nálunk sok egyébbel. Ipari, üzéri vállalatok, biztosítási egyletek, takarékpénztárak s több effélék sem bírnak megindulni a nélkül, hogy "pártolásukra" mi mindég egy nemét a gyámkodásnak sejteti — ne hivattatnék fel a közönség igen gyakran a hazafiságra hivatkozással sújtásolva. Pedig ha érett a közönség — ha pénze van — és hasznot reményi abból, sietni jog az ily ügyel magáiévá tenni nem áldozatkészség és hazafiúságból, de mert vagyonát hasznosan hiszi értékesíteni. S valamint a hazafiúságból pártolt "istápolt" bizosítási egyletek, takarék magtárak '?/, csak üvegházi növény: úgy a pártolt "irodalom" is csak sorvatag lengelény. És ígij ha valahol pénz, helyes felfogás, s az erre alapított, becsületes nyervágy nincs, olt ugyan semmi ilyes intézet diszleni nem fog úgy mindaddig, mig szellemi énünknek valódi szüksége nincs az irodalomra, — mig abból lelkinyereményt utóiérni nem hiszünk, ott abból csak olyasmi válhatik, mint muszkaországi Katalin ministerének festett álfalui termesztés egészségesnek, épnek kell lennie a tápnak mely a közönségnek nyuftatik. ...?... hogy csak a "politika" konyhájából kerülhetnénel Hlyének. A társadalmi élet, az irodalom, a jóizlés, gazdászat, ipar stb. mérhetetlen és termékeny mező.