dr. Praznovszky Mihály szerk.: Szontagh Pál válogatott írásai (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 5. Salgótarján, 1985)

CIKKE A MÁRCZIUS TIZENÖTÖDIKÉBEN Polgárszerkesztő! Loy alitás ódtól reményiem, hogy egy másik Szécsényi levélnek is 11. „Márczius 15-ke 74-dik sz. jún. 9-ről; helyt adsz lapodban. Hisz „un. peu barátságban is vagy velem." — No tehát édes Szécsényi levelező úr, szólásom hozzája! — Bizony mi tagadás benne, igaz az, hogy akad e vidéken ember, ki azt az ármányos udvariatlan Pulszkit, e vidékről követnek akarja választani, ki tehet róla, hogy még vannak egyének, kik a „kellemes bánásmódot" nem tartják legjobb követségi qualificationak, s aztán annak a ti nagy „szerénységig candidatustoknak nem igen hisznek. No de nyíltságért nyíltságot! az mondja Szécsényi pajtásom, hogy még az: „hogy Pulszki követnek akar menni Szécsény vidékéről nem lesz annyit, hogy öt. e vidék meg is akarja választani'' — ( gyan kit akar hát az a Szécsényi vidék olly nagyon választani? ki vele drága úr! bizony ármányos gyerek ön levelező collega, „hogy Márczius 15-kének" Pulszki elleni anthipatiáját arra szeretné felhasználni, miszerint elhitetné a világgal, tudja isten mi radical candidatust duggat a begyében. Lesz gondom rá. hogy valahogy ne mystificáihassa Pálfi Bertit, reménylem megnem tarlandom, miképen csak kezében van kegyelmednek multatóul szalámi, a zsebében pedig más valami, mint hajdan Beöthi Ödöntől hallottam mondani. — Elhiszem, hogy ön „desperatus és ingyen példány nélküli levelezője Marcziusnak", mert ha ismerné önt Pálfi. alig ha úgy nem járandott önnel, mint Ön és pártja /in statu normali ti. i.f a radicalismussal kerülné önt, mint ördög a szentelt vizet. Bizony „desperatus" legénye lehet önpártjának, hogy még Marczhis 15-kének is örömest karéiba vetné magát, csak abbéA a Pulszki candidatúrájából „paszuj" se lenne. Hogy történnek-e már nálatok a követválaszlásra némi előkészületek? — Ön „mendemondáit-