dr. Praznovszky Mihály szerk.: Szontagh Pál válogatott írásai (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 5. Salgótarján, 1985)

mondtam, mit Nógrád megye az egyházi beszéddel egy füzetkében kinyomtatott. Példányom kéznél nincsen, de különben is a mű nagyon jelentéktelen. A magy. acad. tökéjéhez 200, annak, háza 100 ft alapítványt tettem; a bánijakerületi superindens a pénztárának 500 ftnyi ( : Tivadar öcséin 200 : ) a losonezi esperességi iskolának ( : meljjlyneh unialónak kell vala lennie : ) 100 ftnyit. A Kisfahidy -•orsz. gazd. egyesületnek s a magy. irói segélyegyletnek alapító, a nógrádi és hevesi gazd. egyletnek évdijas tagja vagyok. — 1860-ban a nógrd. ev. esperességi egyházak közül mintegy 11 v. 13 szavazott rám, mint esperességi felügyelőre, azonban az esperesség nagy hasznára szerencsésen megbuktam. Vagyok jelenleg az agárdi és alsósztregovai egyházak felügyelője. — Ezek azok kedves Danim, miket magamról Veled közölhetek. Ebből meglátod, mi van adataid között helyesen, s mi kiigazítandó. Végezetül pedig fogadd kedves Danim, vas szorgalmad s óriási kitűzésed iránt, mivel kitűzött nemzetségi történelmi munkádban eljársz, mint egyes tagtól őszinte bámulatom, elismerésem s köszönetem kifejezését, s légy emeggyőződve, hogy ha e tulajdonok hiával is, de az atyafiszeretet, s rokonbaráti indulat melegségének teljes bőségével felruházott igaz véred, s hived vagyok! Adjon Isten Neked áldásával minden jót, s egész családodnak! Isten Veled! hő kézszorítással igaz rokonbarátod Szontagh Pál K. Horpácson Mart. 6. 1865.