dr. Praznovszky Mihály szerk.: Ferenczy Teréz Nógrádi (Irodalmi Ritkaságok 1. Salgótarján, 1983)

Messze vagy

Olyan meleg a lélek! És úgy ragyog szemed Miként az ábrándos nap A láthatár felett! Óh — ha megcsókolnának Szívem szakadna szét, — S elpattanna tán a nap Mint tüzes buborék! Mily hosszas e tekintet Ne nézz így . . . meghalok A tengert zaklaiád fel Mely szívemen buzog Amelynek hulláinahi Hintáznak angyalok Rózsa füzért kötözve . . . Ne nézz így . . . meghalok! MESSZE VAGY ... Messze vagy szép if jam Messze vagy éntőlem: Tévedt hírt sem vehetsz Soha énfelőlem. Mondom a szellőnek: Vigye sóhajtásom, Mondom a pataknak: Vigye könny hullásom. De ők itt maradnak Széttépni lelkemet; — így az én szép ifjam Bizonnyal elfeled.