Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban
A szentély ablakai A szentély falaiban látható négy ablak minden bizonnyal a szentély építésével s egymással egyidős, az épületrész megvilágítását szolgálták. A csúcsívben záródó ablakok formája ismét teljesen általánosnak tekinthető. Az egyetlen in situ mérmű a délkeleti ablakon található. Egy középső osztó által két részre tagolódik, amelyek félköríves záradékúak. E félkörívekbe belemetsz két, a mérmű alsó részét alkotó kerekded forma, amelyek felett zárásként egy harmadik, enyhén csepp alakú idom található. Részletformái pontosabb korhatározást nem tesznek lehetővé, ahogyan az a két, ablakosztóhoz tartozó töredék sem, amelyeket ma a sekrestyében őriznek. Megjegyzendő azonban, hogy Papp Szilárd megfigyelései szerint az orrtagok hiánya a mérműveken - amelyek a gergei ablakról is hiányoznak - az 1500 körüli időszakra jellemzők Kárpátalján.57 Úgy tűnik, a szentély felépítésével egy időben a hajón nem nyitottak új, nagyobb ablakokat. Ez nem tekinthető egyedülállónak a 7. kép korszakban, hasonló megoldás figyelhető meg A templom délkeleti ablaka Zalaszántó, vagy Nagygéc templomain is.58 - A szerző felvétele, 2015. Pasztofórium A reneszánsz pasztofórium az épület egyetlen biztosan datálható részlete. Jelentősége kivételes kvalitásában is rejlik. Hat kőelemből áll. Lezárását egy félköríves lunetta jelenti, képmezőjében a sírjából félig kiemelkedő Krisztus látható. Vir dolorum ábrázolásról, a fájdalmak férfijáról van szó, egy olyan képtípusról, 8. kép: A pasztofórium és részleteinek felmérése - NMM 1954, 196. 148. kép és a szerző felmérése, 2015. 57 PAPP 2014,43. Papp Szilárd szerint tekintettel kell lenni arra is, hogy egy későbbi átalakításkor le is verhették az orrtagokat. Mivel az egyházasgergei mérmű állványról való, közeli tanulmányozására nem volt lehetőség, így ez sem zárható ki. 58 Nagygéc: NÉMETH - PAPP 2011. Zalaszántó: KOPPÁNY 1962,234. 268
