Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Prakfalvi Péter: A Salgótarjáni Vasfinomító Rt., majd a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. medvesi szénbányászatának kezdeti időszaka (1868 - 1940)
na határolni ezeket a szénterületeket. Ugyanebben a cikkben az elnök (Andrássy Manó, a szövegben Andrási-ként írva) már kitért a széntelepeket a Vasfinomítóval összekötő „hegyi vasút” szükségszerű megépítésére, egyébként a szállítási nehézségek akadályoznák az üzem folyamatos működését (megjegyzem, a cikkben említett „évenként legalább 360 mii. mázsa kőszént nyerhetni” elírás, amit ugyan nem helyreigazításként, de módosítottak is a következő cikkben: „kőszénbirtokunk mázsa-mennyisége 360 millióra rúg fel”( Sz. n. 1869b, 1869. szept. 15-án 16 órakor tartott közgyűlés). Ez utóbbiban nemcsak a „pontosítás” történt meg, hanem már valamivel konkrétabban határolták le a szénterületet: „Kőszénbirtokunk a salgói és medvesi pusztákban egy összefüggő m. e. (mintegy rövidítése-PP) 3000 hold kiterjedésű területet képez, a hol a szén egyes helyek jelesül két bazaltcsúcs kivételével, eddig több helyen eszközölt kutatások tanúsága szerint mindenütt megtalálható.” (Sz. n. 1869b). A puszták nevesítésével egyértelművé vált, hogy a később kialakult Salgóbánya környékéről lehet szó, mivel a Salgó- (jelenleg Kotyász- vagy Kotyesz-puszta, a Salgó várától Ny-ra) és a Medves-puszták (jelenleg már csak a romjai láthatók) ezt jelölik ki. A két csúcs valószínűleg a Salgó és a Medves-magosa lehet. Ez a cikk további információkat is közöl (a szövegben szereplő mértékegységeknél, jeleknél a következő, általam legvalószínűbbnek ítélt megfeleltetéseket alkalmaztam: °= bécsi 01=1,896483840 m; öl megnevezés területnél=négyszögöl; a mázsa vagy m=bécsi mázsa=56,006 kg; hold=katasztrális hold= 1600 négyszögöl=0,5755 ha=5755 m2, ameny- nyiben magyar holdról van szó, akkor 1 hold= 1200 négyszögöl=4315,5 m2, később egyes bányamérték=45 116,4 m2, kettős bányamérték=90232,8 m2, szabad kutatási terület / zártkutatmány/ 224 öl, azaz 424,8 m sugarú kör, ami 566 949 m2; megjegyzem, később szerepel az egyes bányamérték helyett egyszerű bányamérték kifejezés is, valamint a négyes bányamérték, ami 4x45 116,4= 180 456, 6 m2; a szabad kutatási területet szabad túrzásként is nevezik; Szvircsek F. 2000 módosítással):-az összefüggő kőszénbirtok 3000 hold=3000x5755=17 265 000 m2 (ez kb. 4,2 km x4,2 km kiterjedésű terület, ami kb. megfelel a Medves déli részének), vagy magyar hold esetén 12 946 500 m2 (3,6x3,6 km). Érdemes megjegyezni, hogy egy 1878-ban megjelent adat a kőszénbirtokra ezzel nagyon hasonló értéket 3003 magvar holdat ad meg (Hantken M. 1878), vagyis nagy valószínűséggel magyar holddal kell számolni.-1868-ban 600 négyszögöl területen folytattak „földásási” (bányászati, termelé- si-PP) tevékenységet, ami egy 2158 m2, ez pedig egy kb. 50 m x 45 m kiterjedésű fejtési területet jelent, tekintettel a korai időszakra ez reálisnak tekinthető.- a szén vastagsága 6 láb, ami kb. 1,9 m-nek felel meg. Minden bizonnyal ez a III. telep felső padját jelenti, mert ezen a területen csak a III. telep található meg, és ennek a teljes vastagsága kb. 1,0-3,0 m, amit egy meddő betelepülés két padra oszt (Sz. n. 1885).-360 millió (bécsi) mázsa=360 000 000x56,006=20 162 160 tonna (kb. 20 millió tonna) a Vasfinomító szénterületének szénmennyisége. A kihajtott vágatok hossza a fővágatban 63 öl=63xl,896483840=119,74 m, a déli tárnában 160 öl=160xl,896483840=303,4 m, oldal vágatok 460 öl=460xl,896483840=872,4 m, összességében 1295 m. A közgyűlés ismételten megfogalmazta a „célszerű” szállítás kiépítésének szükségességét a szénbánya és a gyár, és új elemként a gyár és az „éjszaki pálya” (Salgó-Tarján- Pest vasút) között. Érdekes módon a Szent István Társasággal való együttműködést javasolják a vasútépítésnél, miközben a Szent István Társaság 1868 augusztusában megszűnt, és jogutódjaként megalakult az SKB Rt. (Dzsida J. 1944.) A tervezett vasút- hossz: 2280 öl=2280xl ,896483840=4324 m (4,3 km). 71
