Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Hausel Sándor: „...melyekben a religio mind egy, mind más részről ugyanazzal a szabadsággal taníttathatik...” A közös iskolák építése Nógrád megyében II. József uralkodása alatt
3. ábra A kalondaiak levele iskolaügyben le viszont kiváltotta a nemzeti érzést, megindítva a magyar nyelv előtérbe helyezését nemcsak irodalmi, hanem közigazgatási téren is.12 13 Bár a közös iskolák létesítését elutasította a magyar társadalom, azért az alsófokú iskolák működésének felülről történő rendezése általában jótékony hatással volt a megye falvainak oktatásügyére, még ha a közös iskola kísérlete megbukott is. Jelentős előrelépés volt, hogy országosan alapjában véve egységes szerződésben, mégpedig a faluban „divatozó” nyelven rögzítették a fenntartók, azaz a földesurak és az adózó lakosság kötelességeit. Az állam terhek viselésében nem, csak a végrehajtás és az oktatás ellenőrzésében vállalt szerepet. Az is látszik az iratokból, hogy az iskolák ügye nem csupán elvi, hanem a vegyes felekezetű helységekben, főleg a tanítótartásban igen kényes anyagi kérdés is volt. II. József halálával a közös iskolák ügye lekerült a napirendről, amik létrejöttek, azok is megszűntek. Hamarosan feledésbe merültek, s évek múlásával is csak olykor-olykor emlékeztek meg róla olyan különleges személyiségek, mint például Szabó János salétromtermelési főfelügyelő, aki egyébként fiatal korában az egyik legkorábbi magyarországi Pestalozzi tanítvány és házitanító is volt. Negyedszázaddal a különös kezdeményezés, a vegyes iskolák megszűnése után a honi iskolaügyről szóló munkájában ő maga ekképpen emlékezett vissza azokra: „Háladatlanok volnánk, ha azokról a szükséges javításokról és hasznos változásokról meg nem emlékeznénk, mellyeket... II-dik József Császár...a közönséges nevelés javára nálunk is tétetni kegyelmesen parantsolt...”’3. 12 NML IV.5. XV/76, XV/89 13 SZABÓ 1817,9. p.
