Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Steib Janka: A bányászat hatása a Nógrádi szénmedence népi öltözeteire Kivetkőzéstől beöltözésig - egy kiállítás megvalósulása
férfi ünnepi díszing és népi nyakkendő. Mellettük a szintén Vizsláson, 1950-ben használt bányász ünnepi zakó volt látható, karján aknász rangjelzéssel. A hagyományok tovább élése A népviselet és bányászhagyományok tovább élésének tárgyi megnyilvánulásai voltak kiállítva a következő részben. Női és férfi öltözetdarabok: férfi csizmanadrág, férfi mellény és férfi keményszárú csizma Szilaspogonyból a 20. század első feléből, kazári alsó és felső ingváll, valamint nyakravaló kendő az 1930-as évekből. Az 1930-40-es évek Gyöngyösbokréta-mozgalma tudatosította a saját kultúra értékeit a bokrétás fiatalokban és rajtuk keresztül a falvak közösségében. Átmentett egy hagyomány-anyagot, amely a mai hagyományőrzés bázisa lehet. A helyi néptáncegyüttesek a felújítás és hagyományápolás kezdeményezői és főszereplői. Az egyháznak is nagy szerepe volt ebben - a templom, amely egykor viseletmegmu- tatási alkalmat jelentett, viselethordási alkalmat jelent ma is. Az 1970-es években országos figyelem fordult a népi kultúra felé, spontán mozgalmak szerveződtek, népdalkörök, néptáncegyüttesek alakultak, felértékelődtek a népművészet tárgyi és szellemi alkotásai.16 A népi öltözetek mellett párhuzamként a bányász zenészegyenruhát lehetett látni, amelynek újabb változatait ma is használják a bányász zenekar tagjai - ezáltal bemutatva a bányász hagyományok tovább élésének egyik ágát. A bányászat a vidéken kialakult gazdasági fellendülés társadalmi hatásai mellett kulturális vonzattal is járt: a bányavállalatok olvasóköröket hoztak létre, kaszinók épültek, bálok szerveződtek, megindult a színjátszás is. Bányász zenészkabát volt kiállítva ennél az egységnél 1946-ból, Salgóbányáról. Emellett fekete bársony dalárda egyensapka Etesről, valamint bányász zenész sapka Salgótarjánból, bányász sapka Mátranovákról volt látható. Ma Salgótarjánban és környékén a bányász, kohász hagyományok ápolását egyesületek, csoportok keretében végzik. Tagjaik ünnepségeik, megemlékezéseik, vagy szerepléseik alkalmával egyaránt felöltik díszegyenruhájukat. Egyesületeik keretében emléktáblákat avatnak, koszorúznak, Borbála-napot tartanak, bányásznapot ünnepelnek. Emellett máig összetartó közösség, szabadidejüket is szívesen töltik együtt. Ehhez a Bányamúzeum szolgál nekik hellyel a legtöbb alkalommal. A Bányász-Kohász Dalkör és a Bányász-Kohász Fúvószenekar a csoportok elődei által több évtizedes múltra tekintenek vissza. Öltözősarok a kiállításban A kiállítás következő részében a Nógrád Táncegyüttes ruhatárából láthattunk ruhadarabokat, amelyeket a látogatók megfoghattak, a bátrabbak fel is próbálhattak. A népművészeti divatok közé illeszthető a 20. század utolsó negyedében induló táncházmozgalom, amely által a figyelem középpontjába került a népművészet és a népviselet. Napjainkban pedig a táncoktatáshoz és amatőr néptáncmozgalomhoz kötődik. A táncházmozgalom által paraszti viseletdarabok kerültek a városi fiatalok tulajdonába, és vált hétköznapi öltözetük meghatározó ruhadarabjává. Manapság ezeknek a színpadokra való visszaszorulása figyelhető meg.17 A táncházmozgalom hatására a néptánc bekerült a városi szórakozási formák közé, eközben a színpadon is megújult. 16 FÜLEM1LE 1991:69-70. 17 FÜLÖP 2014: 101. 367
