Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Steib Janka: A bányászat hatása a Nógrádi szénmedence népi öltözeteire Kivetkőzéstől beöltözésig - egy kiállítás megvalósulása
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE KÖZLEMÉNYEK XLI. KÖTET (2018) A BÁNYÁSZAT HATÁSA A NÓGRÁDI SZÉNMEDENCE NÉPI ÖLTÖZETEIRE Kivetkőzéstől beöltözésig - egy kiállítás megvalósulása STEI B JANKA Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Másfél-két évszázaddal ezelőtt a nógrádi bányavidéken élők hagyományos módon művelték földjeiket, állatokat tartottak, abból éltek, amit megtermeltek maguk és családjuk számára, azokat a ruhadarabokat viselték, amelyek nagy részét saját kezűleg készítettek. A bányák létrejöttével sajátos viszonyok alakultak ki a Salgótarján környéki településeken, amelyek hatással voltak az itt élők életmódjára. A 19. század második felében meginduló szénbányászat számos község területét felölelte - hatása Salgótarján környékén minden településen érezhető volt. A Mátra északi és a Cserhát északkeleti részéhez csatlakozó barnakőszén terület észak-déli irányban Somoskőújfalutól Nagybátonyig, kelet-nyugati irányban Mátranováktól Nógrádsipekig és Salgótól és Zagyvarónától a Litkéig terjedő részt foglalja magába. Ezen kívül a határon túl is előfordul barnaszén és lignit: például Nagykürtös, Sztracin és Csákányháza területén.1 A nagyüzemi szénbányászat hatására bekövetkező iparosodás, majd a fővárosig kiépülő vasútvonal más üzemeket is Salgótarjánba vonzott. Ide került a magyar vasipar központja, fejlődött az üvegipar.1 2 A bányatársaságok kezdetben más hazai bányákból és a monarchia különböző bányavidékeiről telepítettek be bányászokat - bányatelepek jöttek létre. A Salgótarjáni Kőszénbánya Társaság mellett keletkeztek szénbánya-vállalatok Kisterenyén, Baglyasalján és más környékbeli széntelepen is. Hamarosan szükségessé vált új bányák feltárása is, így a filoxéravész után a telepített bányászok mellett a környező falvak lakosai is tömegesen a bányákban kezdtek el dolgozni.3 A vándorbányászat pedig folyamatosan cserélte a falvak lakosságát.4 A bányamunka és a földművelés sok helyen egymás mellett folyt. A bányászat hatására megindult fejlődésnek köszönhetően bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások hatására is sok helyen megindult a kivetkőzés, azaz a településekre, vidékre jellemző öltözeti darabok, módok elhagyása5, máshol azonban éppen a bányászat hatására kivirágzott a népviselet. 1 SZVIRCSEK 2000: 20. 2 SZABÓ 1972:93. 3 DÖMÖTÖR 1954: 152-153. 4 FLÓRIÁN 1970:92-93. 5 A kivetkőzés fogalma a Magyar Néprajzi Lexikon címszava alapján. GÁBORJÁN 1980:224. 362
