Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Hír János: A Cricetodontini nemzetség evolúciója a Kárpát-medencében
Összefoglalás A múlt század hetvenes éveitől a Kárpát-medencében is jelentős Cricetodontini leletanyagok kerültek elő. Ezek közül csak a litkei Cricetodon meini azonosítható egyértelműen olyan taxonnal, mely korábban már számos európai lelőhelyről ismert volt. A Cricetodon hungaricus anatóliai kapcsolatokkal bíró faj, amely a Kárpát-medencétől Nyugatra már nem fordul elő. A C. meini és a C. hungaricus a középső miocén klímaoptimum szubtrópusi éghajlati körülményei között élt. A szarmata korú populációk közül Vércsorog, Kozárd és Felsőtárkány-Felnémet anyaga egy evolúciós vonalat képez, ahol az evolúciós trendek hasonlóak a Ny Európai faunákból leírt folyamatokkal (pl. a fogkorona magasságának növekedése, a felső fogak hosszirányú redőinek (ectolophok) megnyúlása és megerősödése, ezzel egyidejűleg a funell struktúra és a mesoloph fokozatos eltűnése. Ma még nem világos, hogy ez a folyamat egy Kárpát-medencén belül lezajlott önálló endemikus fejlődés eredménye, vagy ténylegesen volt kapcsolat a ny-európai Hispanomys nemzetséggel. Figylemre méltó körülmény, hogy Spanyolországban a Hispanomys nemzetség megjelenését 12,39 millió évre datálják (Paje 1. lelőhely, Van der Meulen et al 2012), míg a középső Paratethysben a korai szarmata Elphidium reginum Zónát 12,35 -12,6 millió évre helyezik (Gross et al 2014). Kellő óvatossággal megkockáztatható az a következtetés, hogy a fent említett fogmorfológiai változások, ill. a magas fogkoronájú cricetodontinik megjelenése közel azonos időben történt mind NY-Európában, mind a Pannon-medencében. Ez az időszak volt egyébként a középső miocén klimatikus átmenet („Middle Miocene Climatic Transition”), amikor a szubtrópusi klíma egy meleg mérsékelt éghajlat irányába változott. Svájcban, Bajorországban és a Kárpát-medencében a szarmata-pannon határon, vagy a legkorábbi pannon idején a Cricetodontini nemzetség képviselői kihaltak. Dél- Európában ugyanakkor tovább éltek. Ennek legvalószínűbb oka, hogy a késői szarmatában Közép-Európa éghajlata erősen csapadékossá vált (Böhme et al 2011). Köszönetnyilvánítás A terepi kutatómunkánkat 2007-ig a T 046719 és a T 029148 sz. OTKA téma támogatta, melyek témavezetője magam voltam. Jelenleg a Prof. Karátson Dávid (ELTE) témavezetése alatt futó T 115472 sz. OTKA projekt keretében végzünk kutatómunkát. 350
