Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Hír János: A Cricetodontini nemzetség evolúciója a Kárpát-medencében
A Cricetodon hungaricus a hasznosi fauna domináns eleme. Mivel a Cricetodon fajokat a nemzetközi irodalomban általában száraz és meleg éghajlatot kedvelő faunaelemeknek tartják (pl. Daxner-Höck 2003), ezért legalábbis szemiarid éghajlatot feltételezünk a hasznosi kovaföld képződésének idejére, melyet a rovarevők és a denevérek vizsgálatának eredményei is alátámasztanak (Prieto et al 2015, Rosina et al 2015). Kordos (1986) a szentendrei Cseresznyés -árokból 7 fogat ismertetett, melyet a Cricetodon hungaricus fajba sorolt. (2018 nyarán jelen sorok írója, valamint Boglár- Marton Ágnes muzeológus, Mészáros Lukács szentendrei középiskolai tanár és egy önkéntes diákbrigád újra feltárta a szentendrei lelőhelyet és abból összesen egy tonna mintaanyagot gyűjtött. Az anyag iszapolása és válogatása jelenleg folyik, és az már látszik, hogy egy kivételesen gazdag leletanyagot fog szolgáltatni. A statisztikus mennyiségű anyag vizsgálatával várhatóan új megvilágításba helyezhető a hasznosi és a szentendrei Cricetodon leletek viszonya.) Cricetodon cf. hungaricus (Kordos 1986), Sámsonháza Már az eredeti leírásban (Hír & Mészáros 2002) is a hasznosi C. hungaricus helyi leszármazottjaként értelmeztük a sámsonházai Cricetodon leleteket, mivel a méretek igen közel állnak a hasznosi anyaghoz, ugyanakkor a fogmorfológia egyszerűbb. Pl. a felső fogakon hiányzik a funell struktúra, a mesoloph pedig rövidebb. Az alsó fogakon hiányzik a linguális anterolophulid és a metalophulid I, a mesolophidok és az ectom- esolophidok rövidebbek. A sámsonházi lelőhelyről gazdag puhatestű anyag került elő, mely Kókay (in Hír et al 1988) szerint középső bádeni korú. A krokodil fogak arra utalnak, hogy a Sámsonházai fauna még a „középső miocén klímaoptimum” szubtrópusi éghajlatát tükrözi. Cricetodon sp. 1, Mátraszőlős 1-2 A mindössze nyolc fogból álló leletanyagot nem lehet fajra meghatározni. Lényeges morfológiai karakter, hogy a felső fogakon van funell struktúra és a hosszanti redők jól fejlettek. Az ml ismeretlen. Az m2 és m3 koronáján megtalálható a labiális anterolo- phid és egy rövid mesolophid. Cricetodon sp. 2, Mátraszőlős 3 Mindössze két fogból álló leletanyag. Ezek közül is az m2 olyan jellegzetsségeket mutat (labiális anterolophid fejletlensége, magasabb fogkorona), melyek alapján el kell különíteni a Mátraszőlős 1,2 lelőhelyek Cricetodon alakjától. A mátraszőlősi faj morfológiája is levezethető a hasznosi C. hungaricus alaktani sajátosságaiból, de itt egészen más tendenciák érvényesülnek, mint a sámsonházai C. cf. hungaricus esetében. A mátraszőlősi lelőhelyek is gazdag puhatestűfaunát szolgáltat338
