Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)
Az a cél is teljesült, hogy kapcsolatot találjak a deformáció mikéntje és a deformált kőzettest milyensége között. A csuszamlások általában nagyobb üledékkötegeket érintettek az alsó szakaszon, és pelágikus üledékekben voltak jellemzőek (platform eredetű bioklasztokkal). A felső szakaszon zagyárak és törmelékfolyások üledékei voltak már inkább jellemzőek. A turbiditek is már átülepített üledékek eredetüket tekintve, amelyre kisebb fokú deformáltság jellemző. A törmelékfolyásokra is ugyanez jellemző. Tehát volt preferencia abban, hogy melyik tömegmozgás milyen kőzetben volt jellemző. A karbonátos és sziliciklasztos rendszer közti jelentős, itt is megfigyelt különbség a lejtők jellegében van, és hogy milyen jelenségek kapcsolódnak hozzá. Ez alatt a karbonátos lejtők egyre nagyobb fokú tagoltsága érthető a lejtő alsó része felé haladva, illetve a sziliciklasztos lejtőknél pedig az extenziós és kompressziós zónák elkülönülése a lejtő felső és alsó részén. A karbonátokra jellemző tagolódás Csőváron is megfigyelhető volt az egyes blokkok között, mivel a feltárás tulajdonképpen egy lejtő különböző szakaszait tárja fel (I. blokk a lejtő alsó, III-IV. blokk pedig a felső szakaszt képviseli). A makro- és mikroszkópos megfigyelések mellett rétegdőléseket és redők tengelyének irányát is mértem. A mérések szerint az általános dőlés a feltárásban É-ÉK-ies, bár voltak ettől jelentősen eltérő adatok is. 2 redőtengelyt lehetett megmérni az I. blokkban, ezek 119/8 és 45/15 voltak. Ha ezek a tengelysíkok irányai, akkor erre merőlegesen történt a szállítás a lejtőn. Tehát a tömegmozgások D-ről É felé mozoghattak. Valószínűleg ez lehetett a lejtő iránya, D-en volt a sekélyebb övezet, É-on pedig a medence (a későbbi elmozdulások, forgások figyelembe vétele nélkül, a mai irányok szerint). IRODALOM ALSOP, G. I. and S. MARCO 2011 „Soft-sediment deformation within seismogenic slumps of the Dead Sea Basin.” Journal of Structural Geology 33(4): 433-457. BENKŐ, K„ FODOR, L. 2002 „Csővár környékének szerkezetföldtana.” Földtani Közlöny 132:223-246. BRADLEY, D„ HANSON, L. 1998 „Paleoslope Analysis of Slump Folds in the Devonian Flysch of Maine.” The Journal of Geology 106: 305-318. CHEN, J. and H. S. LEE 2013 „Soft-sediment deformation structures in Cambrian siliciclastic and carbonate storm deposits (Shandong Province, China): Differential liquefaction and fluidization triggered by storm-wave loading.” Sedimentary Geology 288: 81-94. FREY-MARTINEZ, J., CARTWRIGHT, J„ HALL, B. 2005 „3D seismic interpretation of slump complexes: examples from the continental margin of Israel.” Basin Research 17:83-108. FREY-MARTÍNEZ, J., et al. 2006 „Frontally confined versus frontally emergent submarine landslides: A 3D seismic characterisation.” Marine and Petroleum Geology 23(5): 585-604. GARCIA-TORTOSA, F. J., et al. 2011 „Seismically induced slump on an extremely gentle slope (< 1 ) of the Pleistocene Tecopa paleolake (California).” Geology 39(11): 1055-1058. 328
