Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Hausel Sándor: „...melyekben a religio mind egy, mind más részről ugyanazzal a szabadsággal taníttathatik...” A közös iskolák építése Nógrád megyében II. József uralkodása alatt
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XLI. KÖTET (2018) „...melyekben a religio mind egy, mind más részről ugyanazzal a szabadsággal taníttathatik...” A „KÖZÖS ISKOLÁK” ÉPÍTÉSE NÓGRÁD MEGYÉBEN II. JÓZSEF URALKODÁSA ALATT HAUSEL SÁNDOR Nyugalmazott nyugalmazott főlevéltáros, Bércéi A Habsburg Birodalom felvilágosult abszolutista uralkodói nagy igyekezettel törekedtek jövedelmeik fokozására, amit a merkantilista gazdaságpolitikát alkalmazva sok területen sikerrel el is értek. S noha a felvilágosodás és abszolutizmus önmagában rejti belső ellentmondását, a szűkén vett gazdasági célok esetén számos eredményt mutathatott fel. Amikor azonban a haszonelvűség érdekében a felvilágosodás elveit abszolutista módon próbálta alkalmazni a társadalom (az emberek) legszemélyesebb jelenségei esetében, ti. a vallás és a XVIII, századig ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó iskolaügy esetében, akkor elkerülhetetlen lett a konfliktus az uralkodó és az alattvalók között, amint ez a birodalom keleti részében, a Magyar Királyságban meg is történt. Ilyen következménye lett egyrészt a kisebb jelentőségű ún. szimultaneumnak, vagyis egy templomépület több felekezet általi használatának, másrészt pedig a közös vagy vegyes iskolák létesítésének. Mindkét próbálkozásról igen hamar kiderült, hogy minden haszonelvűség felett áll az önazonosság megőrzése. A felvilágosult abszolutista Habsburg állam fokozatosan terjesztve ki ellenőrzését és jobbító szándékú változtatásait a társadalom egészére, az ezeket célzó intézkedései közül sokkal nem kis megütközést, olykor ellenszenvet, sőt ellenállást is kiváltott. Ezek közé tartozott az addig kizárólagosan felekezeti felügyelet alatt működő iskolák feletti állami ellenőrzésnek a bevezetése, majd annak fokozatos bővítése. A Mária Terézia alatt megvalósított iskolaösszeírások és oktatásreformok jobbára csupán megnemér- tést okoztak az országlakókban, azonban II. József egyik kezdeményezése az 1780-as évek közepén, az ún. közös iskolák létesítése, a felekezeteknek - igaz más-más alapállásból - immár nemcsak értetlenkedését, hanem kifejezett ellenállását is kiváltotta. II. József az iskolára nem mint egyházi és rendi érdekek képviselőjére tekintett, számára az iskola az állam eszköze volt.1 „... a haza polgárai együtt neveltessenek az iskolákban, s így szűnjék meg valaha az a bolond gyülölség, mellyel egyik felekezet a másikat kölcsönösen ingereltette.” Ezt Kazinczy Ferenc mondta, aki nem csak elvileg állt ki a vegyes iskolák mellett, hanem hivatalnokként, a kassai tankerület királyi népiskola felügyelőjeként maga is létrehozott néhányat.1 2 1 MARCZALI h. é. n, 436. p. 2 SZÁNTÓ 1978,281. FEHÉR 1989,61-79. CZEIZEL 1903. 31
