Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)
egymástól. A mintavételezésnél fontos volt egyrészt a szisztematikusság, másrészt pedig a deformáció által érintett részek figyelembevétele (ezekből vékonycsiszolatok is készültek). I. blokk: a feltárás legészakibb, kb. 4 m magas, oldalirányban 6-7 m kiterjedésű része. Jól rétegzett, vékony rétegek (8-10 cm) és vastag padok (50-60 cm) váltakozása jellemző. A rétegsor vastag padokkal indul, utána vékony rétegek következnek, és a blokk tetején ismét vastag padok térnek vissza. Egy-egy ilyen ciklus vastagsága átlagosan 1-1,5 m. Néhol előfordulnak 1-2 cm-es agyagosabb rétegek is a vastag padok közt. Itt figyelhető meg a feltárás legszebb és legnagyobb gyűrt rétege. A gyűrődés a vékonyabb rétegekből álló szakaszt érinti. A blokk középső részén található egy ívelt aljú mélyedés, amely E-ról D felé kimélyül (6. réteg). A blokk NY-K irányú falán is található gyűrt szerkezet, itt ismét vékony rétegeket érint. A mintagyűjtés során ezeket a rétegeket megmintáztam, és csiszolatot is készítettem belőlük, hogy kiderüljön, hogy a gyűrt szakasznak van-e valamilyen szöveti preferenciája. A terepen mért rétegdőlés adatok alapján É-ÉK-i dőlésirány rajzolódott ki. A rétegsorból feltártsági problémák miatt nem volt lehetséges mindenhonnan mintát venni, de a megfigyelések mellett HAAS & TARDY-FILÁCZ (2004) cikke segítségemre volt. 3 fő kőzettípust sikerült elkülöníteni makroszkóposán és lupe segítségével: • szürke, teljesen homogén, finomkristályos mészkő • sötétszürke, mátrixvázú (alapanyag finomkristályos), ősmaradvány gazdag mészkő • különböző szürke és barna árnyalatú és barnás szürke sávok váltakozásából álló mészkő, finom- és középhomok szemcseméretben (láng- és labdaszerkezetekkel) 3. ábra Az /. blokk „nagy redője” (az elmozdulás irányát jelző nyíllal) illetve a vastag padok és vékony rétegek váltakozása 318
