Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Anderko Anna: „Csalogány utcai típusú” kályhacsempék a füleki várból
A Kalmár János-féle publikációban jelenik meg az az elmélet, miszerint ezek a kályhacsempék Losonc (Lucenec) címerével hozhatók párhuzamba. Feltételezi, hogy ezek a darabok itt készültek, az őket készítő kályhás községe címerét használta díszítőmotívumként.7 1 Az első ismert ábrázolása a városban 1613-as, 1643-tól pedig már biztosan szerepel a város pecsétjén ez a mitológiai jelenet.71 72 A losonci kályhásságról vannak adataink, tudjuk, hogy még 1884-ben is működött ott kályhás,73 de úgy gondolom, hogy ezek az információk nem elegendők ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük, hogy az adott csempéket Losoncon készítették, hiszen nincsenek forrásaink a kályhásságról ebben az időszakban, régészeti adataink pedig egyáltalán nincsenek. Mindezek mellett véleményem szerint az ábrázolás 17. századi megjelenése a térségben mindenképpen a későbbi keltezést valószínűsíti. Másik különlegessége ennek a típusnak az, hogy a rajta megjelenő növényi motívum megformázása alapján a „Csalogány utcai-”, vagy „Miskolci Mihály körhöz” lehetne kötni, azonban ezek inkább a 16. századra keltezhetők.74 Úgy gondolom, hogy a füleki kályhacsempe esetén csupán a motívum továbbélésével lehet számolni, és nem feltétlenül jelent egy műhelyt, vagy akár műhelykört a már megszokott típusokkal. Amire továbbra sem sikerült magyarázatot találnom, hogy Füleken miért mutat ennyire sokszínű képet ez a típus, míg más helyekről nem ismert az ábrázolás témája sem a korszakból. Összegzés Megfigyelhető, hogy a párhuzamként is megjelenő lelőhelyek leletanyagában csupán a legelterjedtebb típusok jelennek meg, így Diósgyőr, Eger, Ónod és Buda leletanyaga nagyfokú hasonlóságot mutat. Fülek esetén azonban az általános típusok mellett azok jelentősen eltérő, párhuzammal nem rendelkező változatai is megjelennek, illetve csupán részleteiben egyező kályhacsempe-típusok is ismertek innen, melyek szintén nem rendelkeznek analógiával egyelőre. Ezen okokból jelenleg úgy gondolom, hogy a füleki csempék esetén a műhelykor szó használata nem helytálló, legalábbis nem minden típus esetén, hiszen némely kályhacsempe olyan képet mutat, ami csak bizonyos részleteiben, vagy csupán összhatásában rokonítható a „Miskolci Mihály kör”, vagy a „Csalogány utcai kör” csempéivel. Semmiképp nem kérdőjelezném meg ezen körök létjogosultságát, hiszen megfigyelhető, hogy a nagyon jellegzetes kompozíciók több lelőhelyen is előfordulnak, de a füleki csempék vizsgálata alapján úgy látom, hogy hagyományos értelemben nem beszélhetünk műhely körről ez esetben, hanem csak a közkedvelt motívumok - stiláris elemek - átvételéről lehet szó. Úgy lehetne megfogalmazni, hogy a két stiláris kör Füleken átfedésbe kerülve, sajátos, újszerű megoldásokat eredményezett. Általában a geometrikus elemek hasonlósága figyelhető meg ezeknél a csempéknél, de ritkább esetben a növényi motívum kiképzése is megjelenik olyan csempéken, melyek korábban más lelőhelyeken nem kerültek elő (pl. veretmintás, vagy pelikános típusok). Természetesen itt is megjelenik az eddig megismert motívumok pontos átvétele, mint a gyöngykoszorús típusnál 71 KALMÁR 1959. 29. 72NOVÁK 1967. 133. 73 BOROVSZKY 1988. 213. 74 BOLDIZSÁR - KOCSIS - SABJÁN 2010. 40,42. 295
