Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban
gyai az 1500 körüli időszakra jellemzőek.40 László Csaba és Feld István 1981-ben a csővári és a solymári várak ásatásaiból előkerült faragványokat ismertető cikkükben felhívták a figyelmet a templom Liptai László által építtetett szentélyén együtt előforduló gótikus és reneszánsz formákra.41 Nógrád megye 2005-ben kiadott műemlékjegyzékében az áll, hogy a templomot a 14. századi hajó felhasználásával 1503-ban építtette Liptai László szülei számára sírkápolnaképp.42 A templomépület egyetlen hosszabb leírása Kazareczki Noémi nevéhez fűződik.43 Ő értékelte elsőként az 1970-es években végzett felújítás során láthatóvá vált részleteket, s tett kísérletet az építéstörténet felvázolására. Felújításokhoz kapcsolódó kutatások Az első, 1973-74 táján zajló helyreállításról kevés adat volt összegyűjthető.44 Ezek alapján megállapítható, hogy ekkor statikai megerősítést végeztek, átalakították a tetőszerkezetet, megtalálták és kibontották a hajó középkori ablakait, valamint a szentély délkelet felé néző, mérműves ablakát, továbbá felismerték a szentély déli ablakainak középkori eredetét, s ezt bemutatva állították helyre őket. A szentély déli oldalán hiányzó középső támpillért felépítették, újravakolták a külső falakat. A sekrestye oromfalait lebontották, tetejét átalakították. A falakból - ismeretlen helyről - másodlagosan beépített faragványokat emeltek ki.45 Régészeti ásatás nem történt. Ugyancsak nincs adat arra vonatkozóan, hogy az épület belsejében végeztek-e, s ha igen, milyen munkákat. A 2014-ben végzett legutóbbi felújítást ismét statikai problémák tették szükségessé.46 Ekkor az alapok megerősítése és a falak szigetelése érdekében végeztek munkálatokat a templom körül. Régészeti feltárást ekkor sem végeztek, falkutatás azonban történt a templom külső falain, amelynek eredményeit még nem tették közzé.47 40 1954-ben még - a kutatások teljes hiányából adódóan - a hajót és a szentélyt egykorúnak tartották, s úgy vélték, eredetileg mindkettőt bordás boltozat fedhette (NMM 1954, 195). 41 FELD-LÁSZLÓ 1981,85. 42 MŰEMLÉKJEGYZÉK 2005,34. 43 KAZARECZKI 2004. 44 Az egykori Forster Központ Tervtárában az egyetlen, ezzel kapcsolatos mappában 1973-ban kelt, a felújítás előkészítésével kapcsolatos iratok vannak. Valuch István műszaki csoportvezető műleírása alapján úgy tűnik, valamilyen mértékű kutatást már az iratok keletkezése előtt is végezhettek (MŰEMLÉKI TERVTÁR 10575. Valuch István: Építési műleírás). Valuch egy 1977-ben, az Egri Nyári Egyetemen tartott előadásából derül még ki egy-két adat (VALUCH 1977, 112). Az elvégzett munkák mibenlétének meghatározása érdekében érdemes volt alaposan szemügyre venni és a mai állapottal összevetni a templomról a helyreállítás előtt készült, 1954-ben közzétett alaprajzot, homlokzati rajzokat és metszeteket is (NMM 1954, 194; 141-145. kép). 45 FELD - LÁSZLÓ 1981,85; 90; KAZARECZKI 2004, 139. Legvalószínűbb, hogy a sekrestye lebontott oromfalaiból, esetleg valamelyik középkori nyílás kibontásából kerültek elő a kövek. 46 A munkálatokról Varga Emese régész, a Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának régészeti felügyelője tájékoztatott. Értékes segítségét ezúton is köszönöm. 47 A kutatás eredményeit Majcher Tamás fogja publikálni. 264
