Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban

írott és képi források

Az egyesült Liptagerge és Kisgerge mellett ma is önálló kisközség Mihálygerge. A három falu legkésőbb a 16. század közepén már önállóan létezett, a középkorban azonban csupán egyetlen Gerge, Geregye, Egyházasgerege néven említett települést ismerünk.2 19. századi kataszteri térképek tanúsága szerint a templom az ekkor Kisgergének nevezett településrészen feküdt.

Gerge település létezésére 1227-ben utal elsőként írott forrás.3 A falu legkésőbb a 14. század első harmadára plébániatemplommal rendelkezett, a pápai tizedjegy- zékben Johannes nevű papja szerepel.4 A terület ekkor a Zách család birtoka volt, ám tőlük 1335-ben Károly Róbert elkobozta, majd egy évvel később Ákos nembéli Chelen fia Sándor fiainak, Jánosnak, Miklósnak és Jakabnak adományozta.5 A század további részében ők és leszármazottaik bírták Gergét.6

1434-ben Zsigmond Zendi István fiainak adományozta több egyéb birtok között Geregyét, amely a fent nevezett Jakab két fia, Mehy Miklós és János fő- és jószágvesztése következtében szállt a koronára.7 Amikor őket be akarták iktatni a birtokba, Sági Miklós fia, Balázs - aki a Károly Róberttól a birtokadományt kapó Ákos nemzetség leszármazottjának vallotta magát -, ennek ellentmondott.8 A perben hozott ítélet neki kedvezett, így 1437-ben beiktatták a perben foglalt possessiók birtokába.9 1448-ban Sági Balázs végrendeletében 3 forintot hagyományozott a geregyei egyház számára.10 11 A 15. század utolsó évtizedében új birtokos család is feltűnt az írott forrásokban. A Zekel (Székely) család tagjai 1492-ben egy csereügylet folytán kerültek birtokba."

A következő fennmaradt írott forrás a reneszánsz szentségfülke feliratos táblája. Ennek tanúsága szerint Liptai László 1503-ban szülei temetkezési helyéül új sacel- lumot építtetett. Azt, hogy pontosan mikor jutott a Liptai család a terület birtokába, nem tudjuk. Borovszkynál és Nagy Ivánnál található információ, hogy 1435 és 1482 között „a Milath törzsből származó Lubeljei Lipthay Fülpös Bálint fiai Miklós és Péter nyerték adományul Kisfaluddal együtt,” majd 1482-ben úgy osztoztak meg, hogy előbbi Kisfaludot, utóbbi Liptagergét kapta, s ettől fogva a Gergei Liptai nevet viselte.12 Efféle osztozkodásra az írott forrásokban nem találni utalást,13 azonban már

2 Ismereteim szerint Nógrád megye 1549-es rovásadó-összeírásában szerepel elsőként a három falu külön-külön (MAKSAY 1990).

3 Ekkor Herrand geregei comes-t említették egy oklevélben (ÁÚO VI, 445,283. szám; DL 134).

4 MON.VAT. 1,228.

5 GÉRESI 1882,100-112, LXXXII. szám; DL24460.

6 Leggyakrabban az említett Jakab fiaival, Mehy Miklóssal és Jánossal találkozunk a fennmaradt oklevelekben, például 1373-ban (DL 24460), majd az 1390-es évek első felében (FEKETE NAGY - BORSA 1990,69,194. szám; DL 65821).

7 TÓTH 1990,60-61, 79. szám (DF 247962).

8 TÓTH 1990,63-64,84. szám (DF 247962).

9 TÓTH 1990,62-63,82-83. szám (DF 247962).

10 Ugyanekkor a sági egyházra 14, a mechire 10, a litkeire 8, a tőrincsire 5 forintot hagyományozott, tehát a gergeire hagyta a legkisebb összeget (DL 14134).

11 JAKÓ 1990,89-90, 2783. szám (DL 36398). Ld. még: DL 36843; 74383.

12 NAGY 1860,130; BOROVSZKY [ 1911 ], 75.

13 1482-ben a Lubellei(!) Liptai család tagjai Andornok miatt folyó perükben megegyeztek (DL 67984), Borovszky adata talán ennek félreértésén alapulhat.

260