Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Horváth Tünde: A tölcséres szájú edények népének idegen kerámialelete Salgótarján - Pécs-kő lelőhelyen
- 60.1.500. kihajló peremű edény (tál?) peremtöredéke, csücskösen kihúzott díszítéssel, sárgásszürke, maggal égett, csillámos homokkal, meszes rögökkel és kerámiazúzalékkal soványított, simított, 95x56x9 mm, d=min. 480 mm, késő Hatvan- Halomsíros kultúra, 2. kép 7.- 60.1.502. jellegtelen kihajló peremtöredék, hangsúlyos válltöréssel, sárgás szürkésvörös, simított, csillámos homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, 74x46x7 mm, d=200 mm; egy másik kihajló peremtöredék, de másik edényből, 88x41x10 mm, d= min. 300 mm, 2. kép 5-6. A leletek kulturális behatárolása A 60.1.496. számú lelet helyes kulturális meghatározása külföldi szakértők segítségével volt lehetséges.11 Az idegen kerámia minden valószínűséggel a Tölcséres szájú edények népéhez sorolható,11 12 és a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem Kostolác, Coţofeni, Livezile vagy Bosáca darab. A Pécs-kői lelőhelyhez viszonyítva legjobb és legközelebbi párhuzamai Oldalfala/Stránska-Mogyorós badeni településen kerültek elő, amelyet a szerzők Coţofeni/Livezile származásúnak tartottak.13 Származási helyének meghatározása a Tölcséres szájú edények népének hatalmas elterjedési területén belül elég nehézkes. A keleti ún. Wiórek-csoporthoz, vagy mai terminológiában IIIB/IIIB-C fázisokba tartozhat, amely abszolút kronológiában 3700/3600-3200 BC közé keltezhető.14 Párhuzamai Kujawy-Pomorze vajdaság területén (Lengyelország): Opatowice Site 33, Op33-Alés Op33-A2 fázisok,15 Wilkostowo Site 23/24,16 Wolica Nowa (Polówka) Site l,17 Nowy Mtyn Site 6.18 A dél-keleti Tölcséres szájú edény-csoportok között is vannak hasonló darabok a klasszikus fázisban.19 Mindezek mellett nem zárható ki a kultúra morva csoportja sem származási vagy kontakt-területként. 11 A leletek legutóbbi konferenciaszereplése során ismét megerősítést nyert a Tölcséres szájú besorolás (2018.12.11: Seminarium z cyklu „Dorzecze Dniestru jako przestrzen kontaktów kul- turowych w IV i III tys. przed Chr.”, Trzecie spotkanie. Na rubiezach osadnictwa spolecznosci kultury pucharów lejkowatych odbşdzie siş w dniu 11 grudnia 2018 r. w godz. 10.00-17.00 w Muzeum Archeologicznym w Poznaniu. Különösen Prof. Marzena Szmytnek tartozók köszönettel a lelet azonosítása során nyújtott önzetlen segítségéért. A konferencia előadásai a Baltic- Pontic Studies következő kötetében látnak napvilágot. 12 Kultúra-azonosító bélyegek: a kívül-belül díszített perem, a perem alatti cikcakk-motívum, a létraminta a hason. A Baden-kultúrára utaló bélyeg a sekély, széles, függőleges kannelúrázás, amely a Tölcséres szájú edények népének egyetlen csoportjában vagy fázisában sem fordul elő. Emiatt az a feltételezés tűnik erősebbnek, hogy a lelet helyi imitáció lehet, és nem importkerámia, vagy hibridkerámia, amelynek elkészítésekor a fazekas mindkét kultúra díszítővilágából merített. 13 HORVÁTHOVÁ-NEVIZÁNSKY 2017,99-100, Obr 15/1, Obr/16/1, Tab. XXXVIII/4, Tab. XLVI/2, Tab. LIX/5, Tab. LXI/2, Tab. LXII/10, Tab. LXXIX/12. 14 KOSKO-PRZYBYt 2004; KOSKO 2006. 15 KOŐKO 2006. 16 RZEPECKI2014. 17 GRYGIEL2016,233, ryc. 188. 18 GRYGIEL2016,301, ryc. 239/4,357, ryc. 295/11. 19 A klasszikus fázist 3650-3400 BC közé keltezik (WLODARCZAK 2006), vagy a BR (Bronocice) II. 3700-3500 BC, és BR III, 3500-3300 BC közé (KRUK et al. 2016). 253
