Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt

Bocskai után Bethlen Gábor hadai is megjárták Nógrád vármegye területét. 1619 őszén az erdélyi fejedelem csapatai megszállták Nógrádot, a megye nemességének többsége csatlakozott hozzá. Fordulópont volt Vác 1620. novemberi újbóli török általi elfoglalása, amikortól kezdve Nógrád, Gyarmat, Szécsény helyőrségei állandó harcban álltak a török csapatokkal az 1663. évi újbóli hódoltatásig. Az 1622. január 7-én megkötött nikolsburgi béke értelmében egész Nógrád II. Ferdinánd birtokába került. Bethlen ezután még többször indított hadjáratot II. Ferdinánd ellen, azonban Nógrád vármegye területe ezután sem cserélt gazdát. A megkötött békék ellenére is a Vácról és Hatvanból betörő törökök állandóan adóztatták és fosztogatták Nógrád településeit.57

A Kékkői járás területén is többször megfordultak ez időben az erdélyi hadak, azonban az ekkor készült portális összeírások a települések száma esetében növekedést mutatnak, hozzátéve, hogy a falvak gazdasági potenciálja fokozatosan csökkent. Az első hadjáratot megelőző évben készült portális összeírás még 37 községet jegyez - melyből 14 (37%) volt török által érintett -, ezután nem is készül konskripció a nikolsburgi béke megkötéséig. 1622-ben 45 faluból 23 (51%), 1626-ban 42-ből 18 (42,85%) volt török által is adóztatott falu. Ettől az időtől kezdve pusztát nem regisztráltak, ekkorra már kirostálódtak azok az egykori települések, melyek a török idők után nem éledtek újjá a 17. század végén 18. század elején.

Az alábbi diagramon 1609-től 1626-ig tüntettem fel a települések-, az átlag porta- és a török által érintett települések számának változásait. Ezen jól megfigyelhető, hogyan emelkedett az összeírt települések száma és vele együtt a töröknek adózó községek aránya, míg az átlagporta száma folyamatosan csökkent.

Az 1620-as évek végének bizonytalan voltát jól jelzi Rimay János - alsósztregovai költő, politikus - Koháry Péter királyi személynökhöz írt levele 1628-ból: „Hogy innen kezdessék pedig az mi földünkről az tractának processusi abban sem látok semmi alkalmatlanságot; talán annyián is kezdenek csak lehetni a törökök, hogy befértethetők lesznek az szécsényi hoffstadba. Ludány igen megpusztult hely, harmadévi egy karó-szálig elégették vala.”58

Térképre vetítve a nikolsburgi békekötés után készült összeírás adatait kitűnik, hogy a járás déli részére visszatért az élet, azonban a Gyarmattól délre található falvak; valamint a várostól északra fekvő Varbó, mind ki voltak téve a török fennhatóságnak is.

57 BOROVSZKY, 1911.422., 423. p.; BELITZKY, 1972. 167-168. p.

58 THALY, 1870. 196. p.

20