Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
fel egy következetesen alkalmazott rendszert, vagy elől a kötény alatt középen, vagy a hátközépen helyezték el. A derékpánt széles, 5-8 cm között mozog, és minden egyes darabon két gombbal záródik. Anyaguk vászon, pamutvászon, krisztina, egy esetben zsorzsett és gyolcs. Az eladó tulajdonában maradt, és a mai napig használt szoknyák mind gyolcs vagy pamutvászon anyagúak. Az alsószoknya szabásához egy szeles19 2,5-5 méter közötti, változó hosszúságú anyagot használtak. A két világháború között az alsószoknyák alja csak szegett, még a világháború után slingelt, csipkével vagy madeirával is díszített. Megfigyeltem, hogy annak ellenére, hogy az én megítélésem alapján egy jómódú családról beszélek, az alsóruházattal igencsak spóroltak: felhajtotta, kiengedte, beszűkítette, ha éppen úgy kívánta a testalkata, valamint a számokból megfigyelhető, hogy nem készítettek túl sokat. Az eladó az összes édesanyjától örökölt alsószoknyát átalakította. Saját testalkatához igazította, mivel alacsonyabb és karcsúbb volt, így hosszukat keresztbe varrott piékkel20 rövidítette meg, így nem veszett el az alsószoknyák sokszor mívesen eldolgozott szegése. A piék a derék vonalához közel helyezkednek el, és nem pedig a szoknya aljánál, mert így emelte a csípővonalát, az akkori divatnak megfelelően „farosabbá” tette a megjelenését. Mindezen túl pedig megőrizte az alsószoknya eredeti szegését is. Nagy ünnepen az anyja szétvasalt keményített alsószoknyából 5 darabot vett fel, hétköznap csak három vasaltat. Az eladó ünnepekre szintén 5 alsószoknyát vett, de csak 2 volt vasalt keményített, a többi berakott és vasalt volt. Idősebb korára ezek a számok 3, illetve 1-re csökkentek. Az eladó mai napig használt alsószoknyáinak a szabásmintája nem változott, alapanyagként viszont nyárra csak gyolcs, télre viszont pamutvászon anyagot használ. Felsőszoknya: Az eladó saját elmondása szerint is sok felsőszoknyával rendelkezett, rendelkezik. Édesanyjáról maradt szoknyák közül beadott 6 darabot, a saját felsőszoknyái közül 10 darab került a múzeum textilgyűjteményébe, még a mai napig használatban 101 darab felsőszoknyája van. A megvizsgált gyűjtemény tanulsága szerint a felsőszoknyák változtak a legkevesebbet. Az eladó szerint édesanyja mindig bőven vásárolt anyagot, szerette a 4-6 szeles és nagyon sűrűn berakott szoknyákat. Nagyon gyakran találkozom a textilgyűjteményben olyan felsőszoknyákkal, amelyek kötény alatti takarásban egy másik silányabb anyaggal vannak kipótolva, mivel a készítője így tudott spórolni. Az eladó jómódját az is mutatja, hogy összesen csak 3 darab felsőszoknyánál látható ilyen pótlás, még azok a felsőszoknyák is, amelyek a hétköznapi viselet részei, ugyanabból az anyagból készültek. A pótolt szoknyák közül 2 az édesanyja hagyatéka még cselédkorából, egy pedig megsérült, azért lett csak kipótolva. A felhasznált anyagok tekintetében elmondható, hogy az idő előrehaladtával 19 Anyagszélesség: régen méteráruban a pamutvászon 70 cm széles tekercsben volt kapható, ezt nevezték így. 20 pié: levarrt hajtás, amit az eladó nem estik a hosszanti irányú, hanem a keresztirányú levarrások- ra is ért. 12. fotó A szőrszövet szoknya rózsaszínű selyem betéttel, az eladó tulajdonában maradt. Fotó: Molnár Ildikó 2014. 179
