Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
2. fotó A 2014.3.1. leltári számú felsőszoknya. Fotó: Molnár Ildikó 2014. 3. fotó A 2016.2.28. leltári számú alsószoknya. Fotó: Molnár Ildikó 2016. 4. fotó A 2014.3.1. leltári számú felsőszoknya. Fotó: Molnár Ildikó 2014. 5. fotó Díszpárna. Fotó: Molnár Ildikó 2016. rekonstruálása - mint bármely más környező településé - nehéz, hiszen nem maradt meg nagyszámú tárgyi emlék. Ennek oka, hogy egyrészt elhasználták a ruhadarabokat, másrészt az ünnepi, ritkábban használt darabok öröklődtek anyáról-lányra, de azt gyakran átalakították, vagy csak részeiként használták fel. Nagyon jó példát erre a 2014.3.1. felsőszoknyánál, és a 2016.2.28. leltári számú, valamint három, a saját tulajdonában maradt alsószoknyánál láthatunk: az eredeti felsőszoknya szétszedése után a lány a szoknyák alját beszegte a régi szoknya anyagával - majd később a maradékokból három darab díszpárnát készített. A jelenről elmondható, hogy mint Nógrád megye néhány településén7, itt is megőrizték népviseletet. Szandán 2016-ban 11 asszony hordta még a sokszoknyás viselet egy mára kialakult változatát. 7 Terény, Varsány, Nagylóc, Patak, Dejtár, Bánk, Nógrád települések csak néhány azok közül a Nógrádi falvak közül, ahol még a mai napig találkozhatunk idős asszonyokkal, akik nem vetkőztek ki, vagyis valamilyen belső késztetés okán még ma is népviseletben járnak. 171
