Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
Érdekes dolgokra lehetünk figyelmesek, ha összevetjük a Bracey-féle vizsgálat és a jelentőségtöbblet vizsgálat eredményeit. Furcsa az eredmény azért, mert részben megcáfolja a korábbi állításaimat. A 8. ábrán látszik, hogy a harmadrendű centrumfalvak közül többen sem képesek a saját lakosságukat szolgáltatásokkal ellátni, nemhogy a környezetüket, igaz többféle szolgáltatás közül válogathattak az ott lakók. A demográfiai mozgások vizsgálatánál megállapítottam, hogy a Cserhát környéki települések jelentős hatással vannak erre a tájra is. így aztán ha némileg kiterjesztjük a vizsgálatot, és a szomszédos tájak településeire is vetünk egy pillantást, akkor ismét csak megerősíttetni látszik a cserháti táj kiszolgáltatottsága (9. ábra). A Bracey-féle vizsgálat eredménye ezúttal sokkal látványosabb. Főként a Zagyva völgyében sorakoznak a számos kereskedő és iparos által lakott községek, de Salgótarján közvetlen közelében is találhatunk néhányat. Északnyugaton a Nógrádi-medencében, Nagyoroszi körül is találhatunk egy falugyűrűt, illetve ne feledjük el Balassagyarmatot is, amely nem szerepel az ábrán, ugyanis az ekkor már törvényhatósági jogú város volt, így tájékoztató lap sem készült róla. Centrumfalvak a Cserhát peremén 9. ábra A délnyugati rész azonban ez esetben is üresen maradt, az aprófalvas településszerkezet és Vác, valamint Újpest népesség (és ezzel együtt szolgáltatás) elszívó hatása miatt. Visszatérve a laterális kapcsolati hálóhoz, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a rendszer megkonstruálásához, érdemes megállapítani az egyes kisipari tevékenységek küszöbértékét. A küszöbszám azt mutatja meg, hogy az egyes iparok megtelepedéséhez átlagban hány fős községre van szükség35. A számítás elkészítése közben azonban ismét megmutatkozott a táj rendkívüli egyenlőtlensége. 21 olyan ipar is előfordult (ez az összes kisipari szolgáltatás közel fele), amely mindössze egyetlen településen volt megtalálható, az az egy település pedig - jellemző módon- Szécsény volt. Ott tehát a szolgáltatások széles köréből válogathatott a lakosság, de a táj nagy részében csak a leg35 SZILÁGYI Zsolt: A sárréti falvak laterális kapcsolathálója 1925-ben. In: Vidék és város: ellentétek és kölcsönhatások a 20. századi Magyarországon. Hajdúnánás 141
