Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt

Nógrád elfoglalásától Szécsény hódoltatásáig (1544-1552)

Buda 1541. augusztus 29-i elfoglalása után megkezdődött Nógrád vármegye hódol- tatásának korszaka is, melynek kezdeti időszaka legsúlyosabban a Pest vármegyével szomszédos kékkői járás területét érintette. Már 1543-44 telén a törökök elpusztították Oroszfalu mezővárost21 - a királyi testőrök szabadalmas települését az 1545-ös portális összeírás úgy jelzi, mint „török által felégetett” települést, de még 1546-ban is „török által elnéptelenedett és leégett” volt. 1544-ben Vác elestével Nógrád település sorsa is megpecsételődött. A török célja volt egy Budát védő várgyűrű kiépítése, melynek része lett Nógrád vára is. 1544 tavaszán Mehmed Jahjapasaoglu budai pasa és Hasszán esztergomi bég egy kardcsapás nélkül foglalta el, miután zsoldos őrsége elfutott. Ezután Nógrádot megtették szandzsák központnak, 79 települést csatolva hozzá. 1546-ban Szanda vára török kézre került, innentől kezdve jelentősen megnőtt Gyarmat katonai-stratégiai szerepe.22

1544-től 1552-ig a hódoltsági nógrádi falvak kettő szandzsák: a budai és nógrádi fennhatósága alá kerültek, kialakult a magyar és török földesurak kettős birtoklási rendszere. Erre az időszakra vonatkozóan a Török Állami Levéltár őriz összeírást a nógrádi szandzsákról, ugyanakkor ennek kiadása még várat magára. A budai szandzsák esetében - Káldy-Nagy Gyula munkájának köszönhetően - már 1546-ból van adatunk. A szandzsák, Váci náhije23 területén 1546-ban a kékkői járás 28 településének - 27 falu és 1 puszta - 379 adófizetőjét24 írták össze. A 2. térképen látható, hogy területileg a járásra levetítve, a keleti határsávot foglalta el, észak-déli vonalban húzódva végig. Az ugyanezen évben készült portális összeírás 78 települést - köztük 3 pusztát - regisztrált a járás területén 289,5 portával.25

A török megjelenésétől kezdve folyamatossá vált a lakosság zaklatása, kirablása, rabláncra fűzése és elhurcolása. 1547 januárjában a törökök Gyarmattól és Szécsénytől kezdve egészen Kékkőig pusztították a vidéket, sok falut felperzselve, a népet rabságba hurcolva. Már 1549-ben 6 pusztát írtak össze Gyarmattól délre. Ebben az évben Gyarmat várában mindössze 25 gyalogos állomásozott.

1552-ben, Veszprém júniusi elfoglalása után Khadim Ali budai basa a Hont vármegyei Drégelyt vette ostrom alá, melyet ekkor Szondy György védett. A várat július 6-án kezdte ostromolni a 12 ezer főnyi török sereg, és három nap múlva, július 9-én vette be. Drégely elfoglalása láncreakciót váltott ki: a török had egy része Gyarmat alá vonult, ahonnan az őrség megfutamodott, várát a hódítók lerombolták. Július 12-én a török csapatok már Szécsény alatt álltak, mely szintén ellenállás nélkül került birtokukba. Ezután a bussai toronyerőd, Hollókő és Buják várai sorra elestek. Szécsényt megtették ezután szandzsák székhelynek, melynek területe a kékkői járás északi részébe nyúlt be, főként a Kékkő környékén lévő településekkel. Az 1552. évi

21 ma: Nagyoroszi

22 ERDŐS, 1998.37. p. HAUSEL, 2000. 34. p.; BALOGH, 1977.28. p.

23 Kerület, adózási és gazdasági egység, mely a magyar járásoknak felelt meg. http://gyorkos.uw. hu/szotar/szotarl_5.htm (letöltve: 2018.08.16.)

24 A török fejadót azok a nem muzulmán férfiak voltak kötelesek fizetni, akiknek legalább 300 akós értékű magántulajdonuk volt. Ha összehasonlításként ide vesszük, hogy 1547-től csak azok a jobbágyok voltak kötelesek hadisegélyt fizetni (telkenként 1 forintot), akiknek vagyona legalább 6 forint értékű volt, és 1 forint 50 akóval volt egyenlő, akkor látható, hogy a török és magyar adóalap pontosan megegyezett. Bayerle, 1973.20. p.

25 KÁLDY-NAGY, 1985.

13