Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XLI. KÖTET (2018) A CSERHÁTI FALVAK LATERÁLIS KAPCSOLATRENDSZERE NAGY IMRE Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján Bevezetés 7+5=12. Ez az állítás kétségbevonhatatlan. Ha azonban az összeadás jelét kicserélem a szorzás jelére, már teljesen más eredményt kapok, 35-öt. Bár furcsának tűnhet ez a felütés, de a történettudomány művelője is szembesülhet az előbbi jelenséggel. Vegyük például a települések kapcsolatrendszerének vizsgálatát, jelen dolgozat témáját. Ha egy meghatározott időben, egy meghatározott terület településeinek kapcsolatait vizsgálom, attól függően, hogy milyen szempontokat emelek ki és elemzek, valószínűleg alapjaiban más eredményt kapok a táj arculatával kapcsolatban, más sajátosságokra kerül a hangsúly, vagy akár magának a tájnak a határai, értelmezési keretei is megváltoznak. Jelen dolgozat kereteit a Cserhát vidékében határoztam meg, a vizsgált időszak pedig egy egészen pontos dátumhoz kötődik, 1925-höz. Ha a most megnevezett terület társadalmi viszonyait vizsgálnám az adott időben, akkor azt tapasztalnám, hogy az aprófalvas településrendszerben rendkívül kötött társadalom élt, amelynek életét nagyban befolyásolta a megmaradt nagybirtokrendszer (főleg nyugaton), de még akár a rendi társadalomra emlékeztető sajátosságokat is kimutathatnék. Ha gazdasági szempontból közelíteném meg a kérdést, akkor fel kellene hívnom a figyelmet a teljesen elaprózódott birtokszerkezetre, az elzárt földrajzi környezetre, amely az országos kereskedelem vonalából zárja ki a tájat, illetve főleg keleten a bányászat hatásaira. De ha például a néprajz látószögéből közelíteném meg a nevezett tájat, akkor nyilván a palóc hagyományokra helyezném a hangsúlyt. Visszatérve a bevezető metaforához, (és Immanuel Kant-hoz, akit más szempontból ugyan de szintén a fenti példa foglalkoztatott), azt a következőképpen lehet a témámra alkalmazni: a hetes és az ötös szám (jelen esetben ez a tájban elhelyezkedő településeket jelenti), közötti kapcsolatot a megfigyelései nyomán a kutató állapítja meg, és éppen ezért a végeredmény, a tizenkettő sem biztos, hogy tizenkettő lesz1. A kérdés már csak az, hogy én a kutató, most milyen relációs jelet akarok az egyenletbe helyezni? Egyszerűbben: mi lesz tulajdonképpen a dolgozat témája és a vizsgálat tárgya? A célom az lesz, hogy a jelzett időben és helyszínen megvizsgáljam a települések laterális, tehát oldalirányú kapcsolatrendszerét, azt, hogy nagyobb városok hiányában ennek az aprófalvas településszerkezetű tájnak a falvai hogyan egészítették ki egymást, milyen szolgáltatásokat cseréltek egymással a települések, voltak-e olyan falvak, amelyek vezető szerepre tudtak szert tenni ebben a városhiányos térben. 1 KANT, Immanuel: A tiszta ész kritikája. Budapest, 1981.36. old. 127
