Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt
A 16. század folyamán a török adminisztráció is készített összeírásokat, melyekből az eddig publikált szandzsák konskripciókat vontam vizsgálat alá.18 Az alábbi táblázatban látható, hogy a kékkői járás területe főként a budai és a nógrádi szandzsák19 igazgatása alá került, ugyanakkor néhány falu és puszta a szécsényi szandzsák területéhez tartozott. Az alábbi térképen jól látható, milyen területeket foglaltak el a kékkői járás területéből a 16. század közepétől létrejövő budai-, nógrádi- és szécsényi szandzsákok. Buda 1541. évi elfoglalása után létrejövő budai szandzsák főként a járás keleti és déli sávját foglalta el. Szécsény 1552. évi oszmán megszállása után kialakult szécsényi szandzsák a megye északi karéját érintette, míg a területileg fokozatosan növekvő nógrádi szandzsák a járás közepén húzódott, felnyúlva az északi területek irányába is. Amint a térképen is látszik a szandzsákok területe mozgásban volt; példaként hozhatóak fel Szklabonya és Óvár20, amely falvak 1554-ben a szécsényi, majd az 1560-as évektől a nógrádi szandzsák tartozékai, vagy Patvarc, ami előbb a budai-, majd szintén az 1560- as évektől a nógrádi szandzsák része. 3. sz. táblázat. A Kékkői járás településeinek megoszlása az egyes szandzsákokban a török adóösszeírások alapján a 16. században szandzsák/év 1546 1554 1559 1562 1570 1579 1580 1590 település száma adófizetők száma t.sz. a.sz. t.sz. a.sz. t.sz. a.sz. t.sz. a.sz. t.sz. a.sz. t.sz. a.sz. t.sz. a.sz. Budai 28 379 33 400 32 581 36 518 34 451 Szécsényi 17 165 Nógrádi 29 n.a. 41 756 28 n.a. 18 KÁLDY-NAGY, 1985., BAYERLE, 1973.;VASS, 1993. 19 Szó szerinti jelentése: zászló, eredetileg egy zászlóaljnyi katonaságot jelentett. A magyar vármegyének felelt meg. http://gyorkos.uw.hu/szotar/szotarl_5.htm_0et0ltve: 2018.08.16.) 20 ma: Sklabiná és Olováry, Szlovákia 11
