Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Szepessyné Judik Dorottya: Adatok Nógrád megye I. világháborús hősi sírjai és temetői történetéhez
3. ábra Förster Kálmán levele a vármegyei népgondozó kirendeltség számára. Forrás: MNL NML V. 183. Salgótarján polgármesterének iratai. 1385/1933 4. ábra Járvány kórház melletti sírok. Forrás: MNL NML V. 183. a. Salgótarján polgármesterének iratai. 1385/1933. 1923-ban és 1927-ben ismét napirendre került a hősi sírok rendezésének kérdése, mivelhogy a városi köztemetőben „szanaszét lettek eltemetve”, és a városi köztemető szabályozása is indokolttá vált.34 Förster Kálmán polgármester személy szerint is fontosnak tartotta a temető rendezésének ügyét. 35 A tervek szerint ezeknek a munkálatoknak egyik leglényegesebb pontja a hősi halottak exhumálása, egy helyen való eltemetése, és sírjaiknak méltó emlékművel való ellátása volt. A Magyar Kir. Állami Rendőrség salgótarjáni kapitánysága meg is indította a nyomozást a hősi halottak hozzátartozói után, amely során nem jutottak eredményre.36 Ezt követően ismét részletes katasztert készítettek a hősi sírokról, a cs. és kir. 30. és 65. gyalogezred hősi halottairól. 1932-ben alispáni utasítás értelmében elkészült a három vázrajz a város területén található temetők hősi sírjairól.37 1934-ben az alispánnak címzett jelentés szerint a „köztemetőben 62 a régi járványkórház mellett 5 és az izraelita temetőben 4 hősi sír van. Ezek közül 69 puhafából készült fejfával vannak megjelölve, 2 pedig márványkővel. A köztemetőben 34 Uo. - MNL NML V. 171. c. 6827/1923 35 Dr. Förster Kálmánnak Salgótarján város első polgármesterének visszaemlékezései. Szerk.: SZIRÁCSIK Éva. Nógrádi Tudománytár 3.Salgótarján, 2012.111 .p., 133.p. 36 MNL NML V. 171. c. 6827/1923 37 Uo.-MNLNMLV. 171. c. 6960/1932 111
