Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Balogh Zoltán: A világháború emléke 1914-1918 - Haázer Nándor tüzér szakaszvezető frontnaplója és fotóalbuma az orosz harctérről
Összegzés Haázer Nándor naplója azok közé a háborús emlékek közé sorolható, amelyek az ún. egyszerű származású katonák feljegyzéseit tartalmazza. Egy civilben bányamunkás fogott tollat, hogy háborús élményeit maga és családja, az utókor számára megörökítse. Nem gátolta az írásban az sem, ami egyébként a paraszt származású katonákra is jellemző volt, hogy a magyar helyesírással eléggé hadilábon állt. A folyamatos írás gátját főleg az idő hiánya jelentette, de Haázer igyekezett valamit, ha csak röviden is, feljegyezni. Ilyen rövid feljegyzések jutottak a hosszú menetelések napjaira, vagy az egyhangú, pl. esős időjárás érzékeltetésére. Haázer Nándor naplójában bevonulásától, 1914. július 30-tól 1915. november 6-ig, hazatértéig napról napra, a hét napjait is feltüntetve jegyezte le az első világháború idején az orosz fronton vele történt és általa fontosnak vélt eseményeket A hadi események, az ezred mozgása, a tábori élet leírása mellett igen fontos szerepet kapott az időjárás körülményeinek ismertetése. Természetesen az időjárás nagyban befolyásolta a csapatmozgásokat és nem utolsósorban a katonák kedvét is. Az esőzések, a nagy sár, majd a hideg és a hó nagyon megnehezítette a tüzérezred gyorsabb haladását, sőt a tüzelőállás elfoglalását is. ..Szép 9/22 Kedden marsoltünk Sánfolyó melet egész náp és éjelfolyt az eső ránk.”„Nov XI/21és Szom ahárcz csák erősén folyik tüzelünk egész náp este elhájúk a Stelüngot de ‘Ál kór éjei viszá érkezünk Stelüngba éczákozúnk erős hideg a főid kemény már rósz dekúngot ásni.”27 A naplót magyarul írták, de a témájából adódóan természetesen tele van német nyelvű katonai kifejezésekkel, illetve azoknak a magyar népetimológiai átiratával. A Salgótarjánban született Haázer már valamelyik bányatelepi iskolába járt, és nyilván ott tanult meg magyarul beszélni és írni. A családban azonban feltehetően továbbra is a szepesi szász nyelvjárást használhatták. Mindenesetre német nyelvtudása és a bányában szerzett ismeretei segíthették hozzá, hogy a háborúban a 16. losonci tüzérezred 1. ütegében szakaszvezető tűzmesternek emeljék ki. Német nyelvtudását bizonyítja, hogy december 15-én német katonákkal beszélgetett, akik még élelmet is adtak neki. „Decz XII/15 Keden egész nap tüzelés a nágy ágyük szünet nélkül bömbölnek angrif vált ami részünkről 5-6 km nyömöltünk előre és sók oroszt fogták ell én riktoltam egész náp 2 órakór Stelüng vekszel az órósz után... eső eset éjjelezés kint a szabadbán egy kisfalücska melet én tűz melet váltam egész éjei s németekei diszküráltám és jól tráktáltak/28 Haázer a naplóban feltehetően az írásra jutó kevés idő miatt sok rövidítést használt, így a tüzérségi állás (Stellung) időnként már mint csak Stlung vagy Stlg, esetleg St jelenik meg. A hosszabb katonai kifejezések is megrövidülnek, pl. tüzérségi megfigyelő állás (Beobactungsstandpunkt) néhol csak fonetikusan Beobaktunk-ként jelenik meg. Mint ahogyan a rajvonal (schwarmlinie) is csak svarumra rövidül. Az üteg (Batterie) Haázernél következetesen bátri vagy egyszerűen Batt29. A hadmozdulatokat, az ezred és különösen az 1. üteg mozgását, harci tevékenységét a fronton Haázer igyekszik nyomon követni. Naplójában a keleti front helyneveit valószínűleg hallás után rögzítette, így jó néhány helynevet nem tudtunk beazonosítani. Az útvonal pontosításához Lenkey alakulattörténetét használtuk. Haázer a hadi események leírása mellett külön vezette az „Agyúból kilót Patronok”^számát, vagyis az ütege által leadott lövéseket 27 KATONA Csaba: Mit adtak nekünk a magániratok? Naplók, emlékiratok az első háború kutatásában Belvedere Meridionale 29. évf. 3. sz. 103-104. - Napló 16, 28. 28 Napló 37. 29 SZEPESSYNÉ JUD1K D. 2016. 70 100
