Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG

yjZElJMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

keretek ennek függvényében dominánsan a kapitalizmus és a szocializmus időszakát foglalták magukba, de a módszertani elvek és szakmai átrendeződések következtében ezek módosultak, elsősorban visszafelé: 1977-ben például a Magyar Nemzeti Múzeummmal való közös kutatások tervezése eredményeképpen a korhatár egészen a 18. századig állítódott vissza,36 de ez a változtatás csak átmenetinek bizonyult. Mindig erőteljesen hangsúlyozták az új- és legújabb kori időterminus-kettősséget, ami helyes is, ha a történeti muzeológia egészéről van szó (gondoljunk a vidéki - sokszor helytörténeti jellegű - múzeumokra), de a munkásmozgalom-történet korspecifikumát mindenképp a 20. század jelentette - sőt, különösen a korai időszakban, erősen hangsúlyozták az 1945 utáni korszak gyűjtéseinek, kutatásának szükségességét is.

1957 előtt - ahogy erről már szó volt - a legújabb kori történelem kutatásával csak a MMM és jogelődei foglalkoztak. A rendszeres gyűjtőtevékenység37 - Verő Gábor minisztériumi osztályvezető időmeghatározásában - a II. ötéves tervperiódusban, 1961 körül kezdődött, addig 20. századi anyag csak néhány prog- resszívebb vidéki múzeum helytörténeti kiállításán szerepelt. Ekkoriban a legújabb kori múzeumoknak még alig volt tárgyi anyaguk, a gyűjtményeket meg kellett teremteniük. Kiss Éva a MMM akkori művészettörténésze, ennek pozitívumaira hívta fel a figyelmet: „Mivel [a MMM]... profilja egészében kialakulóban van, nem terheli annyi kötöttség és tradíció, mint a régi múzeumokat. ”38 - így színesebbé és komplettebbé lehetne tenni a gyűjteményeket. A profil azonban még néhány évtizeden át nagyon is egysíkú maradt:39 társadalomtörténeti, de még dominánsabban ideológiai indíttatásból, a politikai vezetés szempontjából valójában törvényszerűen, a munkásság tárgyi világának - korábban valóban elhanyagolt - dokumentálására korlátozódott.

A korszak kutatástörténeti feldolgozásai rendre megemlítik, sőt kihangsúlyozzák az 1945 utáni évtizedek kemény ideológiai felülről irányítottságát, sőt annak „importált” jellegét is. A történettudományt is drasztikusan az osztálypolitika közvetlen szolgálatába állították. A rendszer a marxizmus-leniniz36 Szikossy, 1977. 22., lásd még Tamás, 1973. 76.

37 Valójában jubileumi kiállítások készítéséhez szükséges gyűjtemény-megalapozó anyaggyűjtésről volt szó. Még ezeket az évfordulós kiállításokat is „ki kellett találni”, hogy a megfelelő tárgyakat rendelhessék hozzájuk, miközben elképesztő mennyiségben „gyártották” ezeket a bemutatókat: 1961—66 között csak a 20. évi felszabadulási emlékkiállitásból 51 készült az országban. (Verő, 1966. 16.)

38 'Kiss, 1971. 86.) Később a legújabb kori gyűjteményekben a kultúrafogalom bővülésével ez meg is valósult. (Tóth G„ 2003. 144.)

39 Hasonló megközelítés jellemezte az 1970-es években a nyugat-európai baloldaliságot is, amelynek vizsgálataiban ugyancsak az „alulról felfelé” irányuló kutatási tendencia érvényesült. (Cohn, 2000. 40.)

34