Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés
NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG. JZEUMOR ÉVKÖNYVE XXXIII. bér és tárgyi környezetének dokumentálására vállalkozó svéd SAMDOK program- rendszer a MaDok modellje, s célja a különböző tudományágak és intézmények összefogása közös projektek - később közös kiállítások - létrehozására, anélkül, hogy ehhez új intézmény megalkotására lenne szükség. A jelenkutatásnak ez az interdiszciplinaritást újra felerősítő törekvése a mai muzeológia megújulásának az egyik lehetséges tendenciája. Az elmúlt 50 év alatt változtak az elvárások a múzeumi tevékenységekkel kapcsolatban. Alapvetően sürgető feladattá vált az időközben átstrukturálódott társadalom, közelebbről a réteg-dominancia megváltozásának feltérképezése, az egyén megszólítása, a közösségek megmozgatása, és mások. Ideje megújulni. AZ ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA, MINT DISZCIPLÍNA TÖRTÉNETE, MÓDSZERTANA, GYAKORLATA A történettudományba a felvázolt elméleti irányultságokkal, azok megújulásával párhuzamosan beágyazódó, horizontokat tágító új társadalomtudományi diszciplína, az új- és legújabb kori történeti muzeológia legmeghatározóbb jellemzője, hogy muzeológiai: a klasszikus muzeológiai társadalomtudományi diszciplinák közé sorakozott fel. Az új múzeumi tudományszak a maga mintegy fél évszázada kezdődő körvonalazódásával a legfiatalabbak közé tartozik.32 Létrejöttét Szikossy Ferenc az 1945 utáni magyar muzeológia fontos eredményének és sajátosságának tartotta.33 Ennek a sajátosságnak két összetevője is volt. Az egyik a muzeológia alap- forrásaként definiálható tárgyak új szempontú értelmezése és bemutatása, amely tendenciát Tamás István, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgató-helyettese egy módszertani vitafórumon a következőképpen határozta meg: „A történeti muzeológia a társadalom fejlődésének és e fejlődés törvényszerűségeinek főként tárgyi emlékek alapján történő feltárására és bemutatására irányuló tudományos tevékenység... Tárgyi emlék az emberi társadalomban előállított olyan termék, amely léte folytán közvetlen forrásként szolgálhat annak a társadalomnak tanulmányozásához amelyben termelték. ”34 A második összetevő a társadalomtudomány továbblépésének is köszönhetően az időhatár-tágítás a jelen, mégpedig a „szocialista jelen”35 irányába, amely tendencia esetünkben szoros összefüggésben volt a munkásmozgalomtörténeti kutatások megindulásával. A történeti korszak32 Maga a történeti muzeológia mint szakág sem régi keletű, az 1960-as években lejátszódó, már érintett történeti szemléletváltás s a jelenségek társadalmi-történeti beágyazódásának érvényesítése eredményezte létrejöttét. (Vörös, 1965. 885.) 33 Szikossy 1982. 34 Tamás, 1973. 74. Lásd még Fancsovits, 1973. 55. 35 Verő, 1966. 3. 33
