Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum közművelődési tevékenysége a rendszerváltozás körüli években
NEOGRAD 2009 NOGRAD MEGms^ál^MÍZEÜMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII. mellett az új megoldások keresése a látogatók érdekében. Bármelyik nagy kiállítást is nézzük, jellemző volt rájuk az a törekvés, - akár helyi, akár külső kezdeményezésből és munkából jött létre - hogy ne csak egyszerűen egy új kiállítást, hanem új eszközöket, formákat kereső, közönségorientált kiállítást adhasson át a látogatóknak. Gondolhatunk itt, hogy csak kettőt említsek, a török kiállítás nem szokványos installációs megoldásaira, vagy az irodalomtörténeti kiállítás feliratozás nélküliségére. E két megállapításom megerősítésére egy korabeli újságtudósítást és egy szórólap részletet szeretnénk segítségül hívni. A török kiállításról ezt írta a Nógrád 1986. augusztusi 20-i számában Praznovszky Mihály: „A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum vendégeit ez év elejétől egy szokatlan kiállítás fogadja az emeleti díszteremben. A megszokott - s tán meg is unt - tablók, vitrinek távolságtartó zártsága helyett most egy különleges világba csöppen a látogató a szó szoros értelmében. Először egy félhomályos sátor ajtaját libbenti fel, hogy oda belépve egy török aga mindennapjainak legyen a tanúja... Majd egy magyar jobbágyház belsejébe kopogtathat be a látogató, ámbár ajtó most nincs a viskón... így élt együtt török és magyar majd másfél évszázadon át. Elválasztotta, de össze is kötötte őket ez a kényszerű együttélés. Erre utalnak a két kiállítási részt összekötő folyosó dokumentumai is. ” S hogy mennyire az új utak keresése, a kísérletezés jellemezte a szécsényi kiállításokat, azt jól mutatja a Körösi Csorna kiállítás, vagy az irodalomtörténeti kiállítás, amelynek prospektusából kiemelt rövid idézet is ezt igazolhatja: „..műfajában szokatlan bemutató ez. Olyan irodalomtörténeti kiállítást szándékoztunk készíteni, amelyben egyetlen egy magyarázó felirat sincs!” Hangsúlyozandó továbbá, hogy olyan nagy léptékű, összetett témák múzeumi bemutatására is voltak kísérletek, mint a megyei levéltár története, vagy a ferences kiállítás. A múzeum igen széles skálán mozgó és kiterjedt közművelődési tevékenységének mozgatórúgóit keresve azt állapíthatjuk meg, hogy legalább négy erőhatásból állt össze: az egyik volt a megyei szervezet befolyása, amelynek elsősorban az állandó kiállítások és az országos konferenciák szervezésében volt döntő szava. Kiegészítette ezt a helyi múzeumi kezdeményezés. Tovább színezte e palettát a múzeumbaráti kör, de jelentős befolyást gyakorolt a vadászati állandó kiállításon és a baráti körön keresztül a Mezőgazdasági Múzeum is. Sándor Hausel: Die kulturelle Bildungstätigkeit des Ferenc Kubinyi Museums in Szécsény in den Jahren um die Wende Der Vortrag erörtert die kulturelle Bildungstätigkeit des Szécsényer Museums in den Jahren vor und nach der Wende. Es werden die Entstehungsumstände bzw. 328
