Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG

JZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

ményeként falun is elterjedt ipari eredetű tárgyféleségeket is begyűjtötték. Utána már csak az 1970-es évek legvégétől tértek vissza újabb és újabb nekirugaszkodásokkal a „jelenkoros” gyűjtésekhez, kiállításokhoz, tudományos vizsgálatokhoz a szociológiai kutatások megerősödésének hatására. A társadalmi átrétegződés, az életformaváltás17 fontos témaköreivé váltak a korszakos változásvizsgálatoknak. S bár nem országos jelenségként, ettől kezdve folyamatosan tettek gesztusokat a kutatók a tematikai és időhatárok kiterjesztésére.18 Persze, mindmáig vannak adósságaik az államszocializmus évtizedeinek leírásában és (tárgyi) dokumentálásában.19

Sokszor írtak a történész muzeológusok20 21 a néprajzi és történeti muzeológia szoros együttműködésének szükségességéről,2' hiszen a történeti muzeológiában saját kiforrott módszerek híján a leghatékonyabbnak a néprajzi módszerekkel és ismeretekkel történő életmódkutatás és gyűjtés bizonyult, még az újdonságnak számító városi terepen is.

A kevés megvalósult példa egyike az „Utunk, életünk - Életmódbeli változások Magyarországon 1944-től napjainkig” című kiállítás volt, a szinte már toposzként emlegetett „enteriőr-sikertörténet” a területösszhangról, amely, korántsem véletlenül, 1985-ben, „hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára” készült, Hoffmann Tamás és Szikossy Ferenc vezényletével. Klasszikus értelemben itt sem beszélhetünk együtt-, inkább egymás mellett munkálkodásról, de nagyon jól kiegészítették a művészettörténész, történész és néprajzos muzeológusok egymást, s hagyták is a másikat érvényesülni egy közös alapkoncepció mentén. Konferenciák, programok szervezésével Hofer Tamás tett még nagyon sokat a közös

17 (Fejős, 2003.13.) Ő hivatkozik Szilágyi Miklós 1986. évi dolgozatára is (Gyűjtőmódszerek és forráskritika a néprajztudományban. Debrecen, 1986. 55—68.), aki a néprajzi tárgy hagyományos fogalmának tarthatatlanságáról ír. A korabeli néprajzi kiállítások szemléletnyitásáról összegzést ad. (Szuhay, 2002. 77—96.)

18 „Életmód: Modellek és minták” címmel 1982-ben munkaértekezletet tartottak a közös kutatás módjainak lehetőségét vizsgálva a különböző szakágak tudósai. 1984-ben meg is jelentek a vélemények kötet formájában. 1988-ban új tanulmánykötet-sorozat indult az MTA Néprajzi Kutatócsoportja kiadásában "Életmód és tradíció” címmel, kötetek jelentek meg a történeti, jobban a kulturális antropológia és a művelődés társadalomtörténeti kutatások felé közelítés jegyében, megnyílt s folyamatosan bővül a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, stb. 2005-ben pedig kérvényezték a Városi Néprajzi Szakosztály létrehozását a Magyar Néprajzi Társaságon belül.

19 Fejős, 2003. 18.

20 „A néprajzi és történeti muzeológiának egymást kiegészítve, együttesen kell alkalmassá válnia a falusi és a mezővárosi teljes társadalmi keresztmetszet... múzeumi bemutatására." (Szikossy, 1982. 8.)

21 Peterdi, 2003. szakirodalommal.