Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Hír János: Mozaikok a természettudományos muzeologia Nógrád megyei történetéből (a teljesség igénye nélkül)

NEOGRAD2009 NÓGRÁD MEGYEL^LkidtiZEUMOKÉVKÖNYVE XXXIII.

volt Hevesi Attila, Hír János & Ringer Árpád", Hámori Zsolt & Hír János11 12 13 14 15 16, Hír János.1314151617 Az eredményeket az 1989. évi 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszuson is bemutattam.18

1987-ben a Bükk-fennsík déli peremén nyíló Peskő-barlang kitöltésének vizsgálatára vállalkoztam. A barlangban már többen végeztek ásatást, de a kitöltés fi- nomrétegtani igényű iszapolásos vizsgálata még hiányzott. Legfontosabb eredményünk, hogy a barlang ma tanulmányozható bolygatatlan üledéke egy markáns késő jégkori interstadiális felmelegedés során képződött.19'20,21

Az 1988 és 1989 évek során a Kőrös-bérci-barlang feltárását tűztük célul. Az idős roncsbarlang Magyarország legmagasabb tengerszint feletti helyzetű barlangürege (930 m). A kitöltés szelvényében késő jégkori, valamint középső pleisztocén ősmaradványanyagot gyűjtöttünk. A legalsó réteg vörös színű homokja áthalmozott miocén korú tengeri üledéknek bizonyult, mivel középső pleisztocén kisemlősök mellett miocén halfogakat tartalmazott.22 Hasonló jellegű üledéket a fennsík nyugati részének töbreiből már Jámbor Áron23 is leírt.

1994 nyarán láttunk hozzá a Lök-völgyi-barlang kutatásához, ahol ezidáig ugyancsak senki nem végzett iszapolásos gyűjtést. A barlang szelvényében ezúton is sikerült kimutatnunk középső jégkori ősmaradványokat.24

Az 1989. évi Szpeleológiai Konferenciára megjelent Karszt és Barlangban egy összefoglaló munkát is közöltünk az előző évtized magyarországi barlangi őslénytani ásatásairól.25 26

LÖSZSZERŰ ÜLEDÉKEK ŐSLÉNYTANI VIZSGÁLATA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

1982-ben külső ösztöndíjat nyertem a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetében, ahol Pécsi Márton akadémikustól kaptam a fenti feladatot. A munkához elengedhetetlen volt a löszszerű üledékekben tömeges puhatestűmaradványok meghatározásának elsajátítása. Ehhez a Magyar Állami Földtani Intézetben Dr. Krolopp Endrétől kaptam segítséget. A gyűjtéseket Put- nok és Serényfalva térségében végeztem27-28 később a Zagyva-völgyben a csen- gerházi löszfeltárás faunáját,29 valamint a gyöngyösvisontai külszíni lignitbánya

11 Hevesi—Hír.—Ringer, 1983.

12 Hámori—Hír, 1986.

13 Hír, 1984.

14 Hír, 1986a.

15 Hír, 1987a.

16 Hír. 1999a.

17 Hír. 2003a.

18 Hír. 1989b.

19 Hír. 1991a.

20 Hír. 1991b.

21 Hír-Regős, 2003.

22 Hír, 1988d.

23 Jámbor, 1969.

25 Hír—Jánossy, 1989a.

26 Hír—Jánossy, 1989b.

27 Hír, 1988b.

28 Hír, 1989a.

29 Hír, 1988c.

200